2009. május 30., szombat

a bit of american poetry


Charlie Peacock:
Finishing Mood

I'm not in a finishing mood
I just want to start something
Bring me your engines and your novel ideas
I'll give you a kickstart and a phrase or two
All my new ideas are so grand and complicated
Maybe they have no endings, only beginnings
I'm not in a finishing mood
No... I'm not in a finishing mood

(1990)

2009. május 28., csütörtök

2009. május 26., kedd

vmlv 6

a költő nyelve hasznos segédeszköz
lásd a költő magánélete című kiadatlan
kötetet és lehetett látni miskolcot
felülről szinte hiszen ez kilátó de a legjobb
ahogy lement a nap elég magasan
voltunk ahhoz hogy házak ne zavarják
a látványt és bármennyire mondhatják
mégsem giccs hanem rém izgalmas dolog
a színek orgiája a felhőkön aztán a kisebb
nagyobb világosabb égdarabkák a nagy sötét
éjóceánban ezek mind szépek ezeket
látni kell más kérdés hogy jó alapanyag
giccsek gyártásához ezt végtelenül
sajnálom de végeredményben
nem szabad figyelembe venni hogyan tudja
az a rengeteg ember elszúrni a
jó dolgokat nem inkább arra kell
ügyelni hogy a számunkra fontosakat
ne hagyjuk veszni ne mondjunk le róluk
és főként őrizzük meg őket természetes állapotukban
még ha az egy átlagos kis szokás is
amennyire egyéniségek tudunk lenni annyival
tudunk másoknak többet adni egyszerű saját
magunknál ilyen értelemben lehet csak
fontosabb az én mint a te ami hülyeség
hisz nem fontosabb de az akármennyire
közhely igaz hogy jobb adni mint kapni
azzal kiegészítve hogy jó ha adni és
kapni is tud az ember csak a saját
külön érzékenységünkre vigyázzunk
még én is érzek néha egyfajta tompulást
és nem örülök neki de ez még
mindig a fogság következménye
a fogságot utáltam nagyon nem tehettem róla 1994.06.06./2005.09.22.
én nem akartam de belecsöppentem nem
lehetett már menekülni túl kellett élni
ennyi túléltem most szabad vagyok
360
létezem nemcsak rohanok
beszélek olvasok de létezem is a testem
összes sejtjével együtt
366
nincs egészséges ember csak
tünetmentes szól az idézet ezt tudom
jól ha oly sok bajom nem is volt
eddig ez adottság is a kötelező gyermekbetegségeket
leszámítva alig voltam nagy beteg azonban
kisebb betegségek hülye megfázások
mindig tarkították az éveket
hogy csontom nem törött ez viszont
tényleg alkati kérdés minden kölök
elzúg a bringával én nem bicikliztem
a rossz egyensúlyérzékem megóvott ettől
sétálni mindig szerettem és az a véleményem hogy a gyalogos közlekedésen
kívül minden más embertelen ha szükséges is
rém egyszerű séta közben ezer részlet
kúszik a szem elé de ha már
kerekekkel áldotta meg az Úr
ezek mind eltűnnek következik a sebesség
varázsa
de ez is sántít egy kicsit hiba szeretem a
nyugodt tempót ha néha rohanok nem is

2009. május 21., csütörtök

il pleure

az art of noise gyönyörű debussyparafrázisa... csodálatos ahogy a különböző stílusok egy egységes darabot adnak ki a végén... a szövegből némi részletet közöltem a múltkorjában aki ügyes megkeresi...

vmlv 5

felesleges mennyi sokkal inkább izgalmas
dolog van a világon mint ez ebben még az
öcsémnek is van némi igaza jóllehet én
már kinőttem vagy nem ebből a nemszavazok játékból
az embereknek nem ezzel kellene foglalkozniuk
ha rám hallgatnak űzik inkább tovább
foglalkozásukat szövögetik piszkos kis üzleteiket és
nem gondolnak a múlttal jövővel nem
fújják a vörös kürtöt iszonyú hideg lett
átfagytam mire hazaértem de jó is ilyenkor
egy meleg zug ahol elbújhatok
aludni mindig csak aludni ez botrány 1994.05.30./2005.09.14.
ha nem történik valami azonnal meghalok
az unalomtól ez borzasztó de legalább
bepótoltam az elveszett harmincadikát
és a nomád territórium állampolgára lettem
öt évre ez is valami jobb mint archív
újságokat böngészni ollóval szétvagdalni
amire néha szintén rávetem magam utálom
hogy halomban állnak az egyévesnél is
régebbi újságok és ki akarom szórni az
egészet de annyira hosszadalmas hogy
mindig belefulladok egy idő után
ez a kitartás hiánya lehet esetemben
szeretek belekapni valamibe de
csak ritkán viszem végbe jobb ha több
dolog van folyamatosan s amelyikhez
kedvem van csinálom így vagyok a
számokkal is az utóbbi időben ismét divatba
jött nálam a számolás primitív minimalista
dolog de hasznos megad egy alaplendületet
a gondolkozáshoz az élethez a számok
világa könyörtelen könyörtelenül sorjáznak
egymás után és én csak követhetem ezt
az eseménytelen történést ha akarom könnyebb
mint az emberek közti történéseket figyelni
csak emberrel ne kezdjen az ember
minden más olyan egyszerű és természetes csak
az emberekkel kezdődnek a gondok
mégis itt maradok a város közepén ahol
pedig óriási a veszély hogy emberekkel
kell találkoznom akik néha egyszerű
vevőnek álcázzák magukat de hamar
lebuknak hiszen a vevőt már pirosas
szárnyvégei elárulják ha kitartóan figyeljük
ritka jómadár én mondhatom
a magasban köröz szitál lebukik nyomában 1994.06.05./2005.09.22.
orkán tombol és dögvész pusztít
csak egyszer találkozz vele soha nem felejted
és mégis ebből a szörnyetegből élünk
néha lehet közönségnek hívni s ha
nincs paradicsom a zsebében még meg is tapsol
ez meglepő teljesen elképesztő azt gondoltam
na jól lebukok de épp fordítva
történt jól sikerült a szereplés csak én
idegeskedtem túl sokat igen megszólalni
sokkal nehezebb mint a papír
fölé hajolni és verssorokat varázsolni
rá egymás alá aztán a félig
buta kérdés milyen nyelven beszélek
utólag tudom már mit kellett volna
válaszolni hogy a költő nyelvén mi máson

2009. május 18., hétfő

your slogan for yesterday from madness







YOU'RE AN EMBARRASMENT!


vmlv 4

a dög dögéletesnek kell lenni
és mi kezd izgatni hát persze hogy lapot kellene
végre csinálni csak be kellene indítani rá
az embereket lenne ötletem rengeteg úgyis olyan
döglött a szellemi élet túlnyomó része
nem egy túlterjedt lapra gondoltam legyen
csak tizenhat oldal időről időre de a
mienk lenne éljen a fiatal irodalom vagy mi
azaz mi akik fiatalok vagyunk és irodalmat 1994.05.29./2005.09.02.
csinálunk nagy pali beszélt valamiről hogy
a példakép akin túl kell lépni akit meg kell tudni
haladni hát kassákot már nem mint költőt
mint szerkesztőt próbálja meg meghaladni ha valaki
képes nála jobban csinálni az tényleg
óriási elismerem az elképzeléshez hozzátartozik
hogy csakis apolitikusan oldható meg
egy ilyesmi az apolitikusság lényege nem az
hogy nem megyek el szavazni régebben ezt
gondoltam dehogy hanem hogy nem nyomjuk agyon
művészetünket politikai gondolatainkkal
a rendszert utálni nemcsak sikk kötelesség is
de ez nem művészet a friss levegő a tintatartó
azok ha úgy nézem a cím is megvan már
szám ez lenne a címe és első szám második
szám harmadik szám ötödik szám hetedik szám
tizenegyedik szám így jönnének egymás után
nem magyarázom el az elvet az sosem baj
hogy túl sok lap van attól mi csinálhatnánk
egyet akár saját zsebből tíz példányban ötvenben
mikor hogy a laza lapok is csak száz példányban
jelenik meg és mindig elkapkodják amint
hallom én is csak egyszer láttam az artpool
fluxuskiállításán
jó hecc ez a fluxus is nem gondolná az
ember hogy feltámadván halottaiból
ilyesmire is képes a játékos elme
mondhatjuk minimalista
valójában ez a minimalista szeret maximalista lenni
sőrés barátunk telefonált s amitől
nagyon félek szombaton fellépünk miskolcon
ő meg erre lehet hogy mégsem tud jönni
bizony bizonytalanítjuk magunkat
azaz legalábbis engem három hete
csupa ideg vagyok emiatt azt hittem sosem
lesz alkalmas szöveg de lett addig
csűrtem csavartam az agyamat amíg létrejött
egy szétszedett és újra összerakott szöveg ez
már használható csak le ne bőgjek
ha nem csinálom nem gyakorlok akkor soha
nem lesz jó az írás több mint tíz éve
van felolvasás egy éve sincs még
éppen ezért megyek neki színház is kell mindent kell
csinálni és addig míg ki nem forr egésszé nem
áll kell az optimizmus mindenekfölött van rá
szükség mert ha nem bizakodunk ugyan mivégre
vagyunk akkor a világon tudom nehéz
meggyőzni egy terhes nőt akit a rendőrök
kishíján megvertek hogy nem olyan veszélyes
a dolog vagy a férjet akit gyanútlanul 1994.05.29./2005.09.12.
sörözgetés közben ért tetten az akciócsoport
de kijön a politika is hiába nem akartam ők
belelovallják magukat én meg hagynám hiszen mennyire

2009. május 15., péntek

vmlv 3

megbánom hamar akkor mire volt jó
csak épp nem szenvedhetem ha igazam van
és ezt más nem látja be
az igazság mi az igazság 1994.05.29./2005.08.06.
igazság szerint ez is nevetséges dolog hogy
én így ragaszkodom az igazsághoz mert az is olyan
mint az idő szubjektív relatív mifene
hála einstein eszének kitalálta ezt a relativitást
aztán kiderült hogy nem is hülyeség
erre mit csinálnak a halála után kiemelték
az agyát és belerakták valami fixálóba
hogy majd azután is csak gondolkodjon ez
gusztustalan egyrészt mert a halála után senkinek
sincs kedve ugyanazt csinálni mint addig
másrészt attól hogy tartósították még nem fog
működni túl érzékeny szerkentyűt zárt Isten ebbe a
csontgolyóba jóba kell lenni vele különben
rosszat álmodok villamossal sátánnal az
ilyet nagyon utálom de most épp reggel van
ezért vége is az alvásnak helyette rohanni
kell aztán mégse kell annyira kiderül
hogy egyedül megyek múzeumba
vasárnap délelőtt móni patológiát tanul
szerdára kassák lajos hej kassák lajos
írta kassák a költő önmagával felesel című
versében én is azt mondom most neki hej
kassák lajos nem elég hogy verseid
írásaid olvasom még a képeidet is
megnézem bevásárolok kiadványokból
ráadásul bogarat ültet fülembe a
simon laci hogy még pár példány kallódik
a ma összegyűjtött számaiból kész
tönkremenés ez nekem és azon töröm
a fejem honnan szerezzek rá pénzt
nézegetem ezeket a korai lapokat korai
huszadik századi így értem mivel mindjárt vége a
századnak azért mondom így nézem őket hát
az egész együtt nagyon izgalmas nemcsak az
hogy együtt lehet látni őket egy kiállítás
erejéig hanem hogy ezek egymás mellett
párhuzamosan egymásról tudva léteztek erre
kassák a legjobb példa aki kapcsolatban
volt az egész kortárs európai művészettel sőt
azon kívül is nézem a képeket vibrál a
nagy vörös kör a szemem előtt máshol egy
sárga négyszög ugyanúgy és ez jó ez nagyon jó
megörülök neki jönnek a térbeli konstrukciók
lelépünk a vászonról és azonnal sokkal
életesebb lesz mert más egy sík konstrukció
és más ha körbejárható ezt bizonyosan
tudta a szobrokkal ugyanez áthajlik keresztez
elvág ívet ív egyenest egyenes több ez
mint szobrászat jövök hazafelé pipacsok
csalánok lóherék tarkázzák a kastély kertjét
csak az a ronda óbudai lakótelep vágja
tönkre a látványt az aquincumi oszlopokat
nézem háttérben cirkusz bömböl egy színpadon
gyerekek ugrálnak vasárnap dél van ők ki
tudnak kapcsolódni nekem melegem van a
dzsekim ujja továbbszakad egy kicsit ahogy leveszem
nem kapcsolódik ki várom fejfájva a buszt
rángva végez az utasokkal a teljes hosszon

2009. május 12., kedd

a bit of english poetry

Peter Gabriel (Genesis):
Dancing With The Moonlit Knight

"Can you tell me where my country lies?"
said the unifaun to his true love's eyes.
"It lies with me!" cried the Queen of Maybe
- for her merchandise, he traded in his prize.

"Paper late!" cried a voice in the crowd.
"Old man dies!" The note he left was signed 'Old Father Thames'
- it seems he's drowned;
selling england by the pound.

Citizens of Hope & Glory,
Time goes by - it's the 'time of your life'.
Easy now, sit you down.
Chewing through your Wimpey dreams,
they eat without a sound;
digesting england by the pound.

Young man says 'you are what you eat' - eat well.
Old man says 'you are what you wear' - wear well.
You know what you are, you don't give a damn;
bursting your belt that is your homemade sham.

The Captain leads his dance right on through the night
- join the dance ....
Follow on! Till the Grail sun sets in the mould.
Follow on! Till the gold is cold.
Dancing out with the moonlit knight,
Knights of the Green Shield stamp and shout.

There's a fat old lady outside the saloon;
laying out her credit cards she plays Fortune.
The deck is uneven right from the start;
all of their hands are playing apart.

The Captain leads his dance right on through the night
- join the dance ....
Follow on! A Round Table-talking down we go.
You're the show!
Off we go with: - You play the hobbyhorse,
I'll play the fool.
We'll tease the bull
ringing round & loud, loud & round.
Follow on! With a twist of the world we go.
Follow on! Till the gold is cold.
Dancing out with the moonlit knight,
Knights of the Green Shield stamp and shout.

(1973)

2009. május 11., hétfő

vmlv 2

elég nagy vihart kavart hát még egy ilyen
az igazsághoz az is hozzátartozik hogy
üstökösök nélkül unalmas lenne a naprendszer
becsapódások is lesznek még
ez benne van a pakliban hiába nem
tetszik tetszik nem tetszik ezzel nem lehet
vitatkozni ahogy azt pető tóth barátunk
is megjegyezte az ízlésekről csak pofozkodni lehet
szállóigémmé tettem a mondatot jelmondat
vált belőle a vers mindig a rendcsinálás
eszköze volt rengeteget írtam ha éppen fel
kellett ráznom magam ezeket önmeggyőző verseknek
hívom mind rossz egytől egyig csak azért
kellettek hogy átlendítsenek egy egy holtponton
néha sikerült a vers többnyire nem de
legalább van miből válogatnom én nem értek
egyet azzal a véleménnyel hogy csupa
őseredetit meg zseniálisat kell létrehozni
ez hülyeség mindenkinek vannak rosszabb
periódusai igenis kell rossz verseket írni akkor
jobban kitűnik a jó amúgy is csak én
látom őket egyelőre az utókor miatt meg
aggódjon az utókor én válogatok az olvasónak
legfeljebb fenntartásai lehetnek a
válogatással kapcsolatban és vagy
eljut hozzá a vers vagy nem és itt
semmiféle misztifikációnak helye nincs ez a
lényeg további támpontként szolgáljon
warhol elve dolgozni kell nem gondolkozni azaz
nem szabad túl sokat gondolkozni mert az
megfojtja az alkotást így van nincs így
a kérdés egyénileg megválaszolandó
az elhallgatásról úgy vélem nem helyes dolog
ez a wittgensteines idézet hogy amiről nem
lehet beszélni arról hallgatni kell arról is
beszélni kell amiről nem lehet beszélni arról kell
a leginkább beszélni amiről nem lehet addig
gyilkolja magát az ürge amíg valamilyen módon
akár bábszínházban meg nem jelenik az
elmondhatatlan mondandó
110
de lehet hogy ez
cseppet sem fontos még nem tudom hová is
vezet ha mindent leírok ami az eszembe jut
nem érdekes nem akarok erre gondolni csakhogy
elbíre egy vers ennyit elbír nem bír el
mit gondoljak vele vakarózom mint egy rühes kutya
agyonmartak a szúnyogok a ligetben csütörtök este
ahogy mónit vártam megvettem a jegyet aztán irány
a liget kassákot olvastam jók a novellái ha mások
is mint a versek na ott csíptek annyira a dögök
néztem a kutyákat félszemmel a hülye gazdikat akik
futtatták őket a naplementét ami látszott belőle
a felhőket azt hittem esni fog nem így lett
de nem fontos még a sorrend
csak elaludtam majdnem a nézőtéren tehetek
róla hogy giccset láttam a többiek
meg tapsoltak nem lehet mindenkinek
igaza ezért néha össze kell veszni ha ez
rendben nekem miért remeg a kezem utána
órákig ettől ez nevetséges nem tudok
rendesen összeveszni senkivel tényleg hülyeség is

2009. május 7., csütörtök

vmlv 1


vmlv
- versnapló -

1
minekutána mi lenni nagy költő 1994.05.27./2005.08.02.
úgy érezzük hogy a századésezred
véget megörökítendő immáron szükség
van a valaha megírt leghosszabb
versre mely tollunkban mocorog
a büszke vállalkozást egyelőre nehéz
lenne meghatározni pontos hosszt emlegetni
szintén túl korai még de feltétlenül
le fogja pipálni az összes eposzokat
és elbeszélő költeményeket
kötetei többet nyomnak majd juhász
és tandori műveinél átfogja a
világegyetem minden rezdülését
és nem utolsó sorban bebizonyítja
hogy én vagyok annak középpontja
természetes hogy bizonyos személyes
látásmód adott egy ilyen munkánál
senki sem léphet ki önmagából és
mondjon bármit teljes objektivitás
nem lehetséges alkotás közben
kezdődött mindez ezerkilencszázkilencvennégy
május huszonhetedik napján amit én
harmincadikának gondoltam egész nap
éjjel tizenegy óra tájban hogy a
robotmunkából kiszabadulva és magam
összerendezve újra írásra adjam
a fejemet mely korántsem őszül szerencsére
sőt talán egyszer valóban megnő még
a hajam olyan hosszúra mint két éve volt
van akit meg ez zavar de erre csak
azt mondhatom hogy van divat és van
világszemlélet nekem így esik jól nem tűröm
ha beleszólnak a kedves olvasót ez talán
nem érdekli de hadd emlékeztessem
itt rögtön hogy végtelenbe hömpölygő soraimban
nem lehet csak úgy a semmiről írni ne feledjük
a világegyetem apró rezdüléseit az a szerencse
hogy van ember aki hivatásszerűen ezekkel foglalkozik
ott van a csillagász sokféle csillagász van de
vegyünk egy átlagosat szóval ott a csillagász és
egyre bámul kifelé ahol ki tudja mi van még
felfedezetlen és akkor ő felfedez valamit
mondjuk egy fekete lyukat az emnyolcvanhét jelű galaxisban
ezt írta ma az újság első oldalon közölte
na nem a bulvársajtó
erre mondhatja valaki hogy hiszen ez 1994.05.28./2005.08.02.
nem újság ezt régebben is sejtettük
és elfelejtettem hogy az űrteleszkóp
hihetetlenül nagy nagyítású felvételéből
derült ez ki tehát lehet örülni az
űrteleszkópnak aztán rögtön itt van a következő 1994.05.28./2005.08.04.
hír szintén a hét szenzációja hogy várhatóan
két hónap múlva üstökös vágódik a jupiterbe
felrobban a légkörben azt megnézném ahogy
belezavar azokba a gigászi viharokba
örüljünk hogy minket nem látogat meg
egy ilyen égitest már a tunguz meteor is
aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen az iwiwre.

meg a fészbukra.

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com