2010. április 22., csütörtök

archívum: korábbi blogcímlapok

Tényleg csak az archívum kedvéért, az utóbbi időkben ezeket a képeket használtam:

Moholy-Nagy László '20-as években készült röntgen-önarcképe.
MNL a magyar avantgárd mozgalom egyik legkiemelkedőbb, és természetesen sokáig el nem ismert alakja volt.


Ez itten a Kronos Quartet, amint éppen kivetített kottából játszanak egy koncerten. Nagyon ügyesek :-)

vmlv 40

képére és hasonlatosságára teremtette Isten na ez
mit jelent mennyire hasonlítunk egymásra nem inkább
belső lelki dolgokra kell ezt vonatkoztatni kérdőjel
a Teremtőből következik a teremtmény de a teremtményből
már nem feltétlenül a Teremtő lásd káin
ádám meg megkérdezte csak tudnám kire
ütött ez a gyerek hát rá meg az anyjára
biztosan de Istenre már kevésbé
azóta van pusztítás háború ez mindenkiben 1994.11.13./2007.10.12.
ott lapul a bölcs legyőzi de a bolondot elveszejti
ki sem ismer rá azt mondom kár bolondnak
lenni vaknak lenni szemekkel süketnek
lenni fülekkel marháskodni ha épp a
saját életünkről van szó azt mondom
két ádám halt meg a bűn miatt az
egyik elkövette és ezért a másik a
gyógyulás és azért Jézus feloldozás
a bűn alól de marhák az emberek vagy hagyják
becsapni magukat kuruzslóktól megint mások
istengyilkos zsidókat kiabálnak és úgy
viselkednek mint az akkori csőcselék azt
mondom ők ugyanúgy nem ismerik Istent
mint sokan akkortól mostanáig Jézus pedig
azt mondja nem ismeri ezeket az embereket
én meg ezen elmélkedem és látom hogy
szorul a hurok a világ körül de nem tudom
az órát és a percet akár pont most is
lehetne és akkor püff nincs több írás
de még most nem most még csak vihar
előtti a csend de bizony méreg van a
vízben méreg a levegőben elpusztulnak az erdők
és az emberek szabadon garázdálkodnak
az elhagyatott helyeken és a városokban
egyaránt a hét dombon még tenyészik az ősi
bujaság az Emberfia is csak készülődik még
hideg az ősz vége hajlik a télbe
ólomszín függöny kerül az égre nedves minden
az avar beleragad a sárba jó sétálni a
ligetben földszag húzódik az orromba kimért lépések
lassú a tempó kimerevül a kép vagy a
kamaraerdőn keresztül jövök akkor még nem 1994.11.13./2007.10.14.
esett csak úgy ahogy voltam utcai ruhában
kapaszkodás nélkül csak úgy felfelé azon a
jó kis lejtőn amin sosem mentem végig
hány akadályversenynek volt ez színhelye
és a vízmosások sem változtak se a
gyerekek akik ahogy valaha mi éppúgy
kiabálnak s fedezik fel a fákat ösvényeket
ricsajukkal messze elriasztva mindenféle
élőlényt engem is beleértve de nem haragszom
rájuk megyek felfelé és emlékeket próbálok
előkotorni gombák szagát föld szagát idézem
gyermekkort csavargást másképpen volt akkor
minden a fejemben és másképp vagyok én most
itt felmászok egy kilátóba félig nem szédülök
de elég félúton megállok lekászálódom
vajon milyen gyerek voltam milyen lehettem
a magam számára félős emberkerülő
ez áll de más mit láthat mit lát most
hülyének tart szépnek vagy rondának
tehetségtelennek ilyennek olyannak és én ezt
jórészt nem fogom megtudni a gyűjtőszenvedély
aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen az iwiwre.

meg a fészbukra.

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com