2024. február 11., vasárnap

Q3: A holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség

 A két kötetnyi kumráni szövegkiadás után itt volt az ideje, hogy alaposabban megismerkedjek magával az egész holt-tengeri jelenséggel. I. D. Amuszin könyve kiváló és alapos monográfia a témában, bár talán régi (magyarul 1986-ban jelent meg), és nem tartalmazza az azóta publikált szövegeket, az időközben megjelent rengeteg tanulmányt - azonban feldolgozza mindazt, ami csak megjelent és elérhető volt a számára. Már önmagában tiszteletre méltó teljesítmény, hogy kb. tíz nyelven kiadott tanulmányt, könyvet stb. említ, és mindenféle álláspontot ismertet. Egy igazi tudósnak ilyen a hozzáállása!

Joszif Davidovics Amuszin (1910-1984) zsidó származású szovjet orientalista, hebraista, bibliatudós volt. Fiatalon Anna Ahmatova köréhez tartozott, később szovjetellenes tevékenység miatt kétszer is letartóztatták, a második világháború után pedig "kozmopolitizmus" miatt elvesztette állását (a Szovjetunióban hivatalosan nem létezett antiszemitizmus, igaz, a "zsidó" szót sem igen használták, ezt helyettesítette a kozmopolita...). Ilyen háttérrel figyelemre méltó, hogy a hivatalos szovjet tudományossággal szemben a történeti Jézus létezése mellett foglalt állást.

Kötete, mely gyakorlatilag egész munkásságának betetőzése, bemutatja a kumráni felfedezés történetét, majd részletesen taglalja a kéziratokat, azok publikálásának történetét; külön-külön témák szerint rendezve, ahogy ezt már a szövegkiadásoknál egyébként megszokhattuk. Foglalkozik a kumráni közösség létrejöttével, életével, tanításával - és itt is ismerteti a különböző, egymással ellentétes elméleteket. Végül figyelmet szentel a közösség és a korai keresztyénség közti összefüggés lehetőségeinek is. Becsületére legyen mondva, itt is korrektül jár el, és az övétől eltérő álláspontokat is ismerteti. Szerinte ugyan kifejezetten felismerhető a kapcsolat a két mozgalom között, véleményét mégsem erőlteti az olvasóra - igazán elegáns megoldás. Jó olvasmány volt, segített mélyebben megismerni a kumráni közösséget, valamint azt a hatalmas irodalmat, melyben a XX. század második felének tudósai igyekeztek feldolgozni örökségüket.

Joszif Davidovics Amuszin: A holt-tengeri tekercsek és a qumráni közösség
(Иосиф Давидович Амусин: Кумранская община)
Fordította: Bíró Dániel és Kalmár Éva
A fordítást az eredetivel egybevetette, szakmailag ellenőrizte és kiegészítő jegyzetekkel ellátta: Komoróczy Géza
Utószó: Fröhlich Ida és Komoróczy Géza
Gondolat, 1986, 408 old.

aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen a fészbukra

az instára

akárhová

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com