2010. március 29., hétfő

vmlv 38

később később nem lesz semmi vagy
legalábbis semmi ilyesmi csalinkázván
lefelé hegyoldal utcáin ereszkedünk összevissza
ismeretlen terepen délutáni forróságban
ez egy kép lehet gondolni rá barlangból
kijövet és tovább a bécsi úton
hazafelé megyünk tömegközlekedünk még
odáig és ez két hét ilyen másfajta
létezés volt két embernek ha nem is teljes
de mindeképpen jól ez tartozik kire rám se no
lám mire ragadon a bélyeget a ki az nem
egyebütt lehető azt azonban feledni kár
ha mégis elsősorban ezért kell megfontolni
mivégre vesszük úgy hogy lehetne másképp is
vagy nem lehet és így ez egy hülyeség 1994.11.02./2007.10.06.
csak a szó mint mondottam a szavak
csak épp ne legyen közünk hozzá
ne birtokoljuk ami amúgy van aki megvan
anélkül is a miénk csepp távolságtartással
egy kis rezignáltsággal szerelem is lehetne
így több nem tudom húsz év múlva
kérdezzenek talán biztosabb leszek már
visszanézve több mondható mindig
most ezek lehetnek vágy és hit a
szeretet iránt ami alapvetőbb mindennél
Isten alapvetőbb Jézus alapvetőbb
hinni a legfontosabb de ezt nehogy
sablonként gondoljuk na ma is hittem egy
félórát az ember szivacs aminek át kell
itatódnia Isten iránti alázattal az emberek
iránti tisztelettel ez legyen az alap
ebbe ágyazni minden munkálkodásunkat
a bosszúságot hamar felejteni és ilyen
fontos dolgokat létrehozni ez egy
rém fontos dolog amikor kezdődött ez volt
de csak időtöltés mely velem együtt
fog befejeződni és ez mindenre érvényes
tessék hát így nyitja képét az
egyediről az általánosra szerzőnk aki
örül mert végre thoreaut olvashat
magyarul ezt két embernek köszönheti
egy az tandori hogy idézte többször is kettő
az móni hogy kölcsönadta és most
van ez a jó öreg ellenálló sőt anarchista
aki waldenje partján szinte taobölcs
de persze nem az de igazolja a mondást
az otthonülő bölcsről aki a világot látja
vagy mi ezt rosszul írtam tehát
otthon de mégis az egész világot
szóval így valahogy én meg magyar és
huszadik század és ürügyből szómenő holott
ez csak részben igaz mármint hogy szó
már csak azért is mert nem foglalkozom
állandóan csak ezzel van más
lehetne más lehetnék bezsongva de
nem vagyok nem nem
és még egyszer szólott a csellista nem
éppen csak mondta nem emelte fel a hangját
nem akart jelenetet rendezni továbbra is
finom úriembernek látszott holott elhagyta
a zenekari árkot a hangszerrel együtt a
közönség nem sejtett semmit az előadással
aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen az iwiwre.

meg a fészbukra.

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com