A sibyllák (szibüllák) eredetileg görög jósnők voltak. Sőt csak egy jósnő volt, aztán a megnevezést szépen mások is magukra vették. Meglehetősen titokzatosak - állítólag kérdezés nélkül is megmondták a jövőt az embereknek, ráadásul a legtöbbször valamilyen sorscsapást, betegséget stb. A későbbi római mitológiai hagyomány szerint az utolsó római királynak a cumaei sibylla felajánlott kilenc könyvet, melyekben a jóslatai voltak feljegyezve - horroráron. Amikor a király nem akart fizetni, hármat a tűzbe vetett, de még mindig ugyanannyit kért a maradékért. A zsarolás nem hatott, megint hármat tűzbe dobott - végre a király fizetett... a megmaradt hármat sokáig őrizték szent helyen, végül Augustus idején azok is elpusztultak.
Akkor mik a Sibylla-könyvek? Az ókorban előfordult, hogy valamilyen ismert név alatt jelentette meg valaki a saját írását, ezeket szép görög szóval pszeudoepigrafáknak nevezzük (hamis feliratú írások), akad a bibliai apokrifok között jó néhány. A Sibylla-könyvek a Kr.e. II. és a Kr.u. III. század között keletkezett zsidó, keresztyén és pogány szövegek, melyek a régi görög szibüllák nevében "jósoltak meg" különféle dolgokat, az egy igaz Isten imádatát szorgalmazták, Jézus születéséről beszéltek, vagy épp Néró császár visszatérését jósolták stb. Vegyes színvonalú, sokszor zavaros és hiányos anyag ez, melyek egy részére egyházatyák is hivatkoztak, sőt a Dies irae... szövegében is utal rá Celanói Tamás (akit bővebben érdekel a történetük, a Wikipédián utánaolvashat).
Székely István kötete kicsit régi, de jó áttekintés ezeknek az egyébként erősen apokaliptikus műveknek a világáról. Bár közvetlen idézet nem szerepel benne, jól összefoglalja az egyes könyvek anyagát, értékeli a szöveg minőségét, és megpróbálja a témák és utalások alapján meghatározni a szerző származását (zsidó/keresztyén/pogány, egyiptomi vagy más háttér stb.) és a keletkezés idejét is. Egyúttal kora tudósainak véleményét is bemutatja.
Érdekes betekintés a kor hitvilágába - kár, hogy csak összefoglalás szintjén van rá lehetőség.
A Sibyllakönyvek. Irta Dr Székely István egyetemi ny.r. tanár.
Különlenyomat a Hittudományi Folyóirat 1907. évi folyamából.
Budapest, Az Athenaeum Részvénytársulat Nyomása, 1907
hasonmás kiadás, év és hely nélkül, 90 old.