2009. december 22., kedd

Screwtape Proposes a Toast

C.S. Lewis: Screwtape Proposes a Toast
Fontana, Collins, Glasgow, 1977, 126 old.

Kitűnő könyv, nagyszerű olvasmány! Összességében talán ez a kötet a leginkább evangéliumi, rövid, frappáns írások, beszédek gyűjteménye különféle témákban. Sorrendben:

a., Screwtape Proposes a Toast - Csűrcsavar tósztot mond
Bár nem egyenes folytatása a leveleknek, Csűrcsavar itt is kitesz magáért, amikor bemutatja, a jövő embereit már most hogyan lehet foglyul ejteni a csapnivaló oktatás és a demokrácia nevű játék eszközeivel. Az emberiség felszámolása alulnézetből. Vitriolos, kemény írás.

b., The Inner Ring - A belső kör (beszéd a King’s College-ban, Londonban, 1944)
A végzősökhöz szóló intés a társadalomba való beilleszkedés két formáját állítja elénk: vagy “belső köröket” exkluzív társaságot, valamifajta csoportosulást tűzünk magunk elé célként, hogy oda bejuthassunk, s ezáltal legyünk valakivé, vagy pedig tudjuk, mi a dolgunk a világban, s azt téve fogunk elismerést és társaságot is kapni.

c., Is Theology Poetry? - Költészet-e a teológia? (beszéd oxfordi Szokratikus Klubban, 1944)
Az ateista világkép darwini-wellsi stb. irányával szemben azt mutatja be Lewis, hogy bár a keresztyénség költészetként talán nem a legkiemelkedőbb eszme, de az igazat mondja, míg más világnézetek, ideológiák nagyobb esztétikai élményt adhatnak, de hamisak.

d., On Obstinacy in Belief - Hitbeli nyakasság/makacsság (beszéd az oxfordi Szokratikus Klubban, 1955)
Válasz arra, hogy a keresztyének nem csak egyfajta vakhit képviselői-e. Bebizonyítja, hogy ha még a hétköznapi életben velünk is előfordul, hogy valakin úgy kell segítsünk, hogy látszólag rosszabb lesz (de saját érdekében), akkor ugyanez vonatkozik ránk és Istenre is. Előfordulhat, hogy a látszólagos bizonyítékok ellenére is hinnünk kell Istenben - és abban a helyzetben ez teljesen normális.

e., Transposition - [nem tudom megfelelően lefordítani] (prédikáció a Mansfield College-ban, Oxfordban)
A pünkösdi élményt és a nyelveken szólást vizsgálja meg abból a szempontból, hogy jó-e vagy csak hisztéria. Arra a következtetésre jut, hogy ha mi “alulról” szemléljük a megnyilvánulásokat, nem tudjuk egyértelműen elválasztani a dolgokat. Arra csak szellemi ember képes, aki Isten dolgait vizsgálja.

f., The Weight of Glory - A dicsőség súlya (prédikáció az oxfordi Szűz Mária templomban)
Egy nagyszerű írás! Lewis szerint a dicsőség az, vagyis ott kezdődik, hogy Isten elfogad bennünket, örül nekünk és megdicsér. Vannak, akiknek viszont azt mondja, “Sohasem ismertelek titeket”, vagyis elveti őket. Elfogadottságunkból fakad majd az, amit általában dicsőségnek gondolnak, a ragyogás, a tisztaság.

g, Good Work and Good Works - Jó munka és jó cselekedetek
Ez a kis írás a munka nemes eredetéről és mostani értéktelenségéről szól. Míg régen minőségi munka került ki az emberek keze alól, ma a cél, hogy megfizessék. Fontosabbá vált az árucikk az embernél, és a haszon határoz meg mindent. De az igazi érték az, ami megmarad az embereknek! Boldog az az ember, aki azzal foglalkozhat, amit szeret csinálni, és amit akkor is csinálna, ha nem fizetnének érte semmit.

h., A Slip of the Tongue - Nyelvbotlás (prédikáció a Magdalene College-ban, Oxfordban)
Ebben a rövid prédikációban azt elemzi Lewis, hogy miért ragaszkodunk annyira a jelenvaló dolgokhoz, miért félünk teljesen elkötelezni magunkat az örökkévalóság mellett.
aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen az iwiwre.

meg a fészbukra.

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com