2009. július 27., hétfő

vmlv 13

akinek legtisztább elképzelései a
tőzsdeárfolyamokról vannak
és itt mutassunk egy másik embert
egy filmből japán szerzetes halad az utcán
nem megy csak halad nem látni csak a lábát
díszes zokni papucs csak a csengőt a kezében
megmegrezdül a kézzel együtt ilyenkor csilingel
halad az utcán körülötte embertömeg zúg fel s le
alá és fölé mégsem jut senki rajta kívül sehová
mert ő halad a többiek rohannak de
csak ő jut el magaismeretéig 1994.06.20./2005.10.29.
magatisztulásával önhaláláig míg mások
belehalnak az életbe félbehalják az életet
a csengő rezdül csilingel
új lépés a felelősség minden súlyával
lép újra és újra
én is erre vágyom haladni de túl könnyű megzavarni
rövid lassú lépéseim mindegyre elvétem
de talán nem mindegyiket
minél több helyes lépés annál biztosabb
a végeredmény írom mintha fociról lenne szó
és tényleg van akinek most a fociról van
mindig szó de nem túlzás ez
ahogy valaha annyira érdekeltek a sportok most
annyira nem változom lassú lépésekkel
fokról fokra ez a legszebb a leghitelesebb
most nem foglalkozom sporttal határozottan satnya
izmaimat bármi kölök kineveti s ez így
van rendjén bohócsipkám még hiányzik
kedvesem köti van egy útlevelem sehovába
maholnap bohóc leszek botcsinálta bohóc
a reggeli léghajójárattal el is indulok
volt egy bohóc nézetei című könyv ez életrajzi 1994.06.21./2005.10.30.
adalék böll írta de nem ez a lényeg a
könyv a lényeg odaadták kaptam kölcsön
akkori illetőtől név minek
akkor én magamra vettem a bohóc szerepét
el is hagyott az illető pont mint a könyvben
csak legfeljebb az egyházi háttér nem stimmelt
ez egy ilyen furcsa dolog hogy
a látszólag rendben folyó életről kiderül
hogy hazugság legalábbis egy része
foldozgatjuk de már látható hogy meghalt
a kapcsolat és összedől ezt évekig
kellett emészteni és ugyan most sem
tudom mi miért történt valószínűleg gyenge
idegzet közrejátszott talán kettő is
most már nem is érdekel csak épp
néha eszembe jut életrajzom legnagyobb
rajongójaként az ilyesmi megesik
megpróbálom vállalni még a
legkellemetlenebb legesetlenebb emlékeket is
ez mind én voltam egykor
miért ne az egyetlen ember akit valóban
személyesen ismerhetek az egyetlen költő
akinek összes kéziratát láttam már
legalább egyszer s akivel szinte mindig
egyet tudok érteni
ebből következően én lenni kiegyensúlyozott
megfontolt és bölcs
ami nincs így ez egy marhaság 1994.06.21./2005.11.06.
még a taoista is túlzás messze vetődtem

2009. július 21., kedd

vmlv 12

ezekből aztán kikavarodik a vers
sosem éreztem jól magam az úgynevezett lump
közegben nem az én világom ha nem szedhetem
össze magam teljesen nem tudok önmagam
lenni egészen akár el se kezdjem nem lesz
belőle semmi igen voltak kávéházi urak
nyolcvan száz éve s van ilyen alkat
is aki a nyüzsgésben él otthonosan
fel sem tűnik neki a körülötte zajló
végtelen és végtelenül jelentéktelen eseményfolyam
őt hiába várja a felesége egész éjjel
ha ő a legnagyobbat produkálja épp
a tollával és csillog mint a nagycsillár
ha sikerül eladni egy krokit
művészetről nem mer beszélni már
rég odahagyta
nem is erről van szó 1994.06.16./2005.10.28.
én is tudom ezért hagyom abba a
feszegetését meghagyom másnak
iszom a teámat az esti teázás mindig
jobb mint a reggel hiába próbálok nem sietni
este azonban tényleg nem sietek
gyógyítani próbálom magam ez a létezés
egyik alappillére kamilla drága lény
mondhatnám neki de
ő nem válaszol elfordul sértetten tőlem
szomorú leszek tőle és fáradt
már én sem tudom miért volt olyan
fontos még az imént a társalgás
egyébként sem vagyok tisztában a kérdéssel
ezt rá lehet fogni arra hogy nem vagyok társasági
alkat
rezervált mondom
mint egy indián elfoglalt és bezárt 1994.06.20./2005.10.28.
ebből lehet válogatni az indián be van zárva
a héttoronyban hét lakat alatt őrzik a jenkik
mert ha kiengednék még szabadnak érezné magát
ősei földjén és leölné a békés fehér
betolakodókat nem szép tőle és hányan
élnek így hogy csak azt a ronda pofát
ne kéne folyton látnom aztán egy nap
gépfegyverrel a hátukon bekopogtatnak a szomszédba
és kész a tragédia a tévénéző már meg se
rezdül ha újabb kétszáz halottat mutatnak
neki még csak össze se adta ezeket az adatokat
bele se gondolt mit jelent ez a
múltkori háborút is csipszes zacskóval
a kezében nézte végig már ha nézte és nem
kapcsolt át egy szappanoperára ahol
a tét az opel ára és már el sem
megy az étvágya attól ha szétégett
hullákat lát az olajlepte harcmezőkön a sivatagban
a rambó nyolcvanat ölt meg csak ilyent a
legutóbbi epizódban azok is így néztek ki
tán még jobban a derék polgár
nem izgatja magát ezzel az orvos nyugtatókat
rendelt jön kanyarog valahol már az
infarktus nem kell annyit idegeskedni
az asszonnyal is annyi baj van csak nyavalyog
egész nap a falat bámulja éjjel
megközelíthetetlen
gondolja ez a szerencsétlen ürge

2009. július 3., péntek

vmlv 11

hallgatni lehet valakivel nem kötelező
megszólalni csak jólesik sok marhaság van
ami foglalkoztat ímmel ámmal a felszínen
de ezekre szintúgy szükség van
nem lehet állandóan az élet értelmével
nyaggatni az agyam na ja az
agy az a szerv amivel azt gondoljuk
hogy gondolkozunk írta bierce van ilyen vicc
ez mégsem grafománia ne higgye senki
elkap a hév akkor írni kell nem szabad
elszalasztani a lehetőséget a fogság óta
erre vártam fél éve töltődöm fel
azt hittem sosem lesz már olyan mint
régen volt eléggé megtépázott a tizenöt hónap
alapokra bomlottam szerencsére nem meg csak le
újra kellett kezdeni körülbelül négy öt év
munkáját itt nem a kész könyvekre gondolok 1994.06.12./2005.10.22.
hanem az attitűdre hiányzott az a jó
felspannolt állapot amiben számomra működik
az élet most itt tart a dolog és
ennek nagyon lehet örülni kit
érdekelnek az eposzok toposzok tapaszok
betapasztom a szád üvöltötte a kapatos
férj az előszobából tántorogva elindult a
szalon felé ahol neje óbégatott egyfolytában
azért arra ő sem számított hogy az
operában ilyen jelenetet kell elszenvedjen
ilyen megaláztatást a társaság krémje szeme
láttára ez elviselhetetlen ő azonnal
csomagol gondolta de a férj már ott állt
a háta mögött maga sem tudva
megfojtsae ezt a nyavalygó ribancot vagy
futni hagyja a kaszinóba nem teheti be a
lábát mindenhonnan kinézik adósság
adósság hátán s a jelzálog s a börze
megkérdem öntől lúdbőrze
le a nagyestélyivel le a frakkal most
utoljára hogy egymásra találhatnak szegény
megnyomorított áldozatok szegény félmellű nő
szegény szélütött férfi ez így megy
mindnyájan ilyenek vagyunk kis testi hiba senki
sem tökéletes közülünk mégis él az ideális
szép mítosza aki csak a reklámokban él
és mindenki olyan szeretne lenni
de szerencsére nem lesz ez a szeretnivaló
mindenkiben a tökéletlensége olyan mint én
rövidebb az egyik lába mint a másik kicsit
kancsal vagy épp a gerince ferde lúdtalpas
nem veszélyes de jellegzetes dolgok ezek
az ember hozzátartozói amolyan cimborafélék
718
ellépek a vászonról 1994.06.14./2005.10.22.
kitágulnak légköri elemekké ízekké és emlékké
lesznek ahogy elillannak a levegőben
mint parfőmök
elkábulok tőlük
nehezen ébredek pedig nem csinálok
sok mindent éjjel versen kívül nem járom
a kocsmákat ezért is megvethet valaki
de én nem bárpulton szeretek írni
hanem ágyban amikor le tudok ülni hozzá és van is
mit összeszedni gondolatokat eseményszeletkéket
aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen a fészbukra

az instára

akárhová

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com