Kumráni kalandjaim folytatódnak, itt a blog felületén némi kihagyással: Vermes Géza angol fordítása után most Fröhlich Ida (teljesebb) magyar gyűjteményének veselkedtem neki. Keménytáblás, nehéz és vastag kötet, a másik meg paperback, nincsenek egy súlycsoportban 😀
Mégis jól tettem, hogy rászántam az időt. Egyrészt magyarul jobban érthetők a szövegek, közelebb jönnek, és ez főleg a töredékes részeknél válik igazán fontossá. Másrészt sok olyan szöveget közöl, ami még nem állt rendelkezésre 1990-ben. Már ez is érdekes: ahogy a szövegeket feldolgozzák és elérhetővé teszik, úgy bővül és árnyalódik az ismeretünk a kumráni közösségről, életéről, gondolatvilágáról. A jelen kötet is csak egy állomás ebben a folyamatban, még ha jelentős is. (Magyar nyelven azóta nem jelent meg újabb kiadás.) S valóban jelentős kötet - rengeteg szöveget tartalmaz -, már-már ijesztő... no de aki ilyesminek az olvasásába fog, az kösse fel a felkötnivalóját!
Miközben Fröhlich Ida kötete és Vermes Géza fordítása komoly átfedésben van egymással, sok újdonságot is találni, melyek közül számomra különösen érdekesek voltak a kalendáriumok. Kumránban teljesen más naptárat használtak: 364 naposat, bár tudtak az általánosan elterjedt 354 napos naptárról is. Hogy melyik volt előbb, lehetetlen eldönteni. Mindenesetre úgy alakították ki ezt a naptárat, hogy ünnep soha nem esett sabbatra, és ráadásul minden évben ugyanakkor tarthatták, vagyis kiküszöbölték a mozgó ünnepek problémáját.
A másik érdekesség a legendás réztekercs, melyen elrejtett kincsek lelőhelyei olvashatók - de sokáig hozzáférhetetlen volt az anyaga miatt. Különleges eljárással tették olvashatóvá, a szorosan feltekercselt rézlapokat speciális fűrésszel bontották részekre. Így már el lehetett olvasni a szöveget, ám hogy a kincsekkel mi történt, senki sem tudja. A megtalálásukra tett kísérletek mind kudarcba fulladtak....
Ez a forráskiadás kiváló munka eredménye, gyakorlatilag szinte minden apró és valamennyire értelmezhető töredéket felölel, ami nem kis dolog, hiszen a nagyobb összefüggő, tekercsnyi anyagok mellett elképesztően sok kisebb-nagyobb fecni is tartozik a holt-tengeri könyvtárhoz. Mindezeket értelmes módon egységbe rendezni, és ami legalább olyan nehéz, érthető módon lefordítani: elismerésre méltó teljesítmény. Csak hálásak lehetünk, hogy Fröhlich Ida ezt a munkát magára vállalta!
A qumráni szövegek magyarul
A bevezetőt írta, fordította, a jegyzeteket készítette: Fröhlich Ida
2., javított és bővített kiadás
Studia Orientalia 1.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar - Szent István Társulat, Piliscsaba-Budapest, 2000, 562 old.