vmlv 23

erősített a többiek hősies ellenállásába vélhetően
beleütköző nemzetközi zóna cseppenként adagolta
a háromhetes hulla alkalmazottaiból adódó
adagiót andantét és adrenalint fellélegezhetünk
a mérges gázok hazájábn várható volt a
fagylaltárak vészes zuhanása nem kozmikus
katasztrófa elviselhető a hőség csak unalmas
elviselni a füstölő lehamuzza magá
magáta kriszti küldte vagy a brixi és 1994.08.03./2006.07.17.
amúgy maga is zenész vagy kísérő
magától jutott idáig vagy tanítják valahol
ezt a hülyeséget ez valami adottság
megmondhatná ki lesz a pápa ha én leszek
a miniszterelnök ugyan miért nem
szólal már meg kedves uram önbe hálni járnak
énjei lefáradtak az ötletei
még mielőtt leírná őket ön életben van még
kérdem én de tudom annyi halott ahány élő
de lassan több élő mint férőhely és mint
amennyi szék a terített asztal körül áll
a gyenge kiesik kimarad a vacsorából
és mind többször fog kiesni ahogy
fogy az ereje majd még a kergetőzéstől
is elmegy a kedve az asztal körül fegyvert ránt
és végez a többiekkel felháborító drágám
ez a barbár viselkedés én igazán nem is tudom
minek állunk szóba ilyen sötét alakokkal
és a kukába önti az ebédet mert a férje csak 1994.08.04./2006.07.18.
sört eszik tizenöt éve szilárd táplálékra már
nincs szüksége és gond nélkül pusztít mindent
a környezetében lakótelepi embertípus szürke
mint a házfalak és ebből csak a rombolás
révén lát kiutat ezért rosszak a liftek és
hányásszagúak is az ember mindenütt ember
és ha messzire pillantunk a térben szerteszét
ott is embereket fogunk találni e földtekén
a legszélsőségesebb klímához is alkalmazkodni
tudott az ember a legsikeresebb állatfajta
és egyáltalán nem vagyok biztos benne hogy
ennek a teremtője is annyira örül sőt
talán éppen ellenkezőleg mert az
éghajlat elhanyagolható ha a gondolati
síkról van szó és e téren teljes zűrzavar
uralkodik sarlatánok mágusok és hamis
próféták dörögnek a fülekbe reccsennek az
adakozókra megtölteni a bukszát és amit
ezért cserébe kapni döbbenetes hülyeségre
vall és senki sem tiszta ebben az ügyletben
ha már intézményesült valamennyire a bölcs
csendben hátramarad míg a többiek
agyontapossák egymást a célkanyarban
végre is észreveszik hogy még nem is startoltak
s minden megtett lépésük átokként ül fejükre
míg a bölcs egyet sem toppantva győzi le mindet
ó de okos is tudok lenni néha máskor meg ki se 1994.08.12./2006.07.27.
látszom a törmelékből levegőt se veszek már
elképzeléseim időről időre elválnak a történésektől
vagy fordítva nem fedik egymást én vagyok
a hibás nem kell várni semmit és akkor
minden jön magától ez a nagy titok mondjuk
titok nincs legalábbis annyi nincsen
vagy ki tudja sokan zavarnak és ez nem

C.S. Lewis: A zsoltárokról

C.S. Lewis: A zsoltárokról (Reflections on the Psalms)
Ford.: Főgler László
Harmat, 2006, 178 old.
A C.S. Lewis-szal tett utazásom következő állomása megint olyasvalami, ami párját ritkítja. Az irodalmár zsoltárokat olvas, és egyes témákat tár fel Bibliában. Szenvedés, halál, dicsőítés... mindezeket Lewis nélkül is ismerjük. De itt teljesen más megvilágításba kerülnek, és nagyon provokatív, hiszen megint azt vesszük észre, hogy nem fér bele keresztyén fiókjainkba. Ez jó is, rossz is. Jó, mert gondolkozásra késztet. Serkentget. Nem jó benne az, ahogy az Ige tekintélyét kezeli. Miközben érdekes összevetni a Biblia gondolatait a görögökével, hiba az isteni tekintélyt megvonni tőle. Emellett egy-egy értelmezése annyira briliáns, hogy szinte egy az egyben fel is lehetne olvasni belőle.

vmlv 22

melyik várost válasszuk járjuk a világ bármely
utcáját róhatjuk az ősi köveket otthon leszünk
benne mindig kár idegenül viselkedni oly kár
amit nehéz megértetni mással én vagyok
a táj amelyben járok s a táj is kap valamit
belőlem néhány lehulló hajszál ottmaradt
lábnyom formájában egymássá váltunk
ez nem szerelem de a jelenlevés titka
tudnám mért nem születtem kínainak
hogyan lettem európai s azután magyar
ez bizony homályos időkbe nyúló kérdés
miért nem tudok tisztán írni ez közelibb
de éppoly nehéz a tükör széttörött felrobbant
a prizma a szilánkok összevissza vetik a fényt
a fénytörés az fizika az tudomány 1994.08.03./2006.07.03.
lehet hogy marhaság foglalkozni vele a
jelenségek világával ahol minden
örökös mozgásban változásban forr
mint egy edényben a víz a filozófus
elme átlát ezen mint mondják a
filozófus elmék a filozófus elmék mind
barmok hacsak csendben nem maradnak
hallgatni arany de aki fecseg az eltévesztette
a számot egész biztosan ez matematika
miért is szép a tudomány ha azt sem
lehet bizonyosan állítani hogy bizonyos
hogy tiszta és áttekinthető kellő gyakorlottság
esetén éppenhogy változik az alapformuláktól
eltekintve erről a két hónapja emlegetett
einstein tudna skat beszélni de távollétében
kérdezzék talán hawkingot ő most
a kulcsfigura a világnak ebben a szegletében
a fénysebességgel közlekedő tolókocsin
lám a törékenység a legérdekesebb helyeken
is reklámozza magát igen ilyen törékeny
az ember meg az emberiség ez a furcsa
ötmilliárdos társaság ősi nagy közösség
melyben vannak hivalkodóan küldetésről
papolók és jobb sorsra éhező szegény
távoli rokonok mondjuk unokatestvér
sosem láttam tényleg távoli oldalági
el ne felejtsem hogy minden ember
egyenlő cénégyzettel és ez nem
kis teljesítmény korunk szellemileg
oly konfúz világában meg is kérdeztem
mért van annyi hülye ember a világon
de rájöttem azért hogy az okosakat
jobban megbecsüljük tényleg
miért nem lehet kapni olyan füzetet melynek
papírja nem viselkedik itatósként és
megtartja a tintát ez oly probléma 1994.08.03./2006.07.16.
melyet igen nehéz pontosan szavakba
formázni hogy az olvasó könnyedén megértse
jelentősen egyszerűsíteni kell hozzá a vers
nyelvezetét hogy a legpontosabb képet
adhassam róla a félreértéseket a lehető
leghatékonyabban kell kerülni azután
máshol újra felhasználni a szöveg tehát
nem vész el csak átalakul s ezzel egy röpke
pillanatra visszakanyarodtunk a tudományhoz
csakhogy és akkor ez már egészen biztosnak
látszott a gróf lakkcipőjébe valaki iránytűt