A qumráni szövegek magyarul

 Kumráni kalandjaim folytatódnak, itt a blog felületén némi kihagyással: Vermes Géza angol fordítása után most Fröhlich Ida (teljesebb) magyar gyűjteményének veselkedtem neki. Keménytáblás, nehéz és vastag kötet, a másik meg paperback, nincsenek egy súlycsoportban 😀

Mégis jól tettem, hogy rászántam az időt. Egyrészt magyarul jobban érthetők a szövegek, közelebb jönnek, és ez főleg a töredékes részeknél válik igazán fontossá. Másrészt sok olyan szöveget közöl, ami még nem állt rendelkezésre 1990-ben. Már ez is érdekes: ahogy a szövegeket feldolgozzák és elérhetővé teszik, úgy bővül és árnyalódik az ismeretünk a kumráni közösségről, életéről, gondolatvilágáról. A jelen kötet is csak egy állomás ebben a folyamatban, még ha jelentős is. (Magyar nyelven azóta nem jelent meg újabb kiadás.) S valóban jelentős kötet - rengeteg szöveget tartalmaz -, már-már ijesztő... no de aki ilyesminek az olvasásába fog, az kösse fel a felkötnivalóját!

Miközben Fröhlich Ida kötete és Vermes Géza fordítása komoly átfedésben van egymással, sok újdonságot is találni, melyek közül számomra különösen érdekesek voltak a kalendáriumok. Kumránban teljesen más naptárat használtak: 364 naposat, bár tudtak az általánosan elterjedt 354 napos naptárról is. Hogy melyik volt előbb, lehetetlen eldönteni. Mindenesetre úgy alakították ki ezt a naptárat, hogy ünnep soha nem esett sabbatra, és ráadásul minden évben ugyanakkor tarthatták, vagyis kiküszöbölték a mozgó ünnepek problémáját.

A másik érdekesség a legendás réztekercs, melyen elrejtett kincsek lelőhelyei olvashatók - de sokáig hozzáférhetetlen volt az anyaga miatt. Különleges eljárással tették olvashatóvá, a szorosan feltekercselt rézlapokat speciális fűrésszel bontották részekre. Így már el lehetett olvasni a szöveget, ám hogy a kincsekkel mi történt, senki sem tudja. A megtalálásukra tett kísérletek mind kudarcba fulladtak....

Ez a forráskiadás kiváló munka eredménye, gyakorlatilag szinte minden apró és valamennyire értelmezhető töredéket felölel, ami nem kis dolog, hiszen a nagyobb összefüggő, tekercsnyi anyagok mellett elképesztően sok kisebb-nagyobb fecni is tartozik a holt-tengeri könyvtárhoz. Mindezeket értelmes módon egységbe rendezni, és ami legalább olyan nehéz, érthető módon lefordítani: elismerésre méltó teljesítmény. Csak hálásak lehetünk, hogy Fröhlich Ida ezt a munkát magára vállalta!

A qumráni szövegek magyarul
A bevezetőt írta, fordította, a jegyzeteket készítette: Fröhlich Ida
2., javított és bővített kiadás
Studia Orientalia 1.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar - Szent István Társulat, Piliscsaba-Budapest, 2000, 562 old.

The Dead Sea Scrolls in English

 Első találkozásom a holt-tengeri tekercsekkel és világukkal - de talán fordítva kéne írnom: a világukkal és a szövegekkel. Vermes Géza, magyar származású, de külföldön élt és működött vallástörténész egyik kiemelkedő munkája a kumráni közösség irodalmának lefordítása modern angol nyelvre. Könyve azonban nemcsak a szakértőknek készült, éppen ezért közérthető módon ad alapos összefoglalást e közösség életéről, rendjéről és történetéről - már amennyit a rendelkezésre álló dokumentumokból rekonstruálni lehet. Vannak homályos foltok, és ezek valószínűleg meg is maradnak (noha ez a kötet immár harminc éves), hiszen ismereteink töredékesek, de így is izgalmas világ tárul elénk.

Egy közösség - a legnagyobb valószínűséggel az esszénusoké -, mely radikális módon szakítani akar a hellenizálódó-korrumpálódó zsidósággal (s persze a pogány világgal is); mely önmagát az igazi Izráelként definiálja; mely szigorú szabályzattal és a törvények szerintük helyes és pontos betartásával akarja megvalósítani az ideális zsidóságot. Szokatlan dolog, gyakorlatilag páratlan az egész judaizmusban, hogy a későbbi keresztyén szerzetesekhez hasonló rendben működtek. Sajátos kivonulásuk a kor társadalmából, teljes szakításuk a zsidóság főáramából - igaz, úgy tűnik, kétféle szabályzatuk volt; némelyek a Holt-tenger mellékén, mások a városokban éltek - szintén rendhagyó.

Irodalmuk úgyszintén különleges. Vannak a közösségi életet szabályozó dokumentumok (a Damaszkuszi Szabályzatként ismert szöveg a városokban élők, a Közösség Szabályzata viszont a kumrániak életére vonatkozik), pszeudoepigrafák, apokrifek (pl. zsoltárok), írásmagyarázatok. Ez utóbbiak jellegzetessége az erősen allegorizáló jelleg, sőt igazából úgy tűnik, minden igehelyet saját magukra aktualizáltak. Önmagukat a világosság fiainak tekintették, akik létrehozzák és megtartják az "új szövetséget", melyet Isten az Ószövetség prófétái által már megígért. Ők az igazi Izráel - a kívülállók a sötétség fiai, a mélység, a "verem", a Sátán birodalma. Eszkatologikus megközelítésükben közel van a két tábor összecsapása, amelyet Isten közbeavatkozása dönt majd el a javukra. Különös módon két (sőt három) messiást is vártak: egy politikait, egy papit (és egy prófétait). Saját irodalmuk mellett nagy jelentősége volt Énókh (Hénoch) könyvének és a Jubileumok könyvének is.

Mindezek a vonulatok elég jól magyarázhatók a Szeleukidák uralma alatt kialakult makkabeusi ellenállási mozgalom, és az abból kiformálódott Hasmoneus-dinasztia légkörével. Az erős hellenizálódást, majd a Makkabeusok papi-hatalmi törekvéseit egyaránt elutasító esszénusok joggal tekinthették magukat az igazi kiválasztottaknak. Irodalmuk töredékei lenyomatai ennek a sajátos útnak, mely a zsidó háborúk idején beleveszett a sivatagba.

Vermes Géza fordítása jó, ám nehezen követhető - részint a szövegek töredékessége, részint a fordítás régies megoldásai miatt. A töredékesség nyilvánvalóan adott, a fordítási megoldásokban viszont lehetett volna modernebb is. Mindenesetre a mai napig ezt tekintik mérvadó fordításnak angol nyelven, tiszteletre méltó, nagy vállalkozás. Első kiadása 1962-ben jelent meg, a teljes szövegkiadás 2012-ben.

Geza Vermes: The Dead Sea Scrolls in English
Third, revised an augmented edition, including the Temple Scroll and other recently published manuscripts
Penguin Books, London - New York - Ringwood, Victoria - Auckland, 1990, 320 old.

Karinthy Frigyes gyermekkori naplói

"Önt egy égi kar inti...

...frigye sikerülni fog!" - Kosztolányi Dezső játszott így barátja nevével, aki nem maradt el tőle: "Rossz a koszt, ó lány, ide zsörtölődni jár csak az ember!" Ezt a játékot nevezték intarziának, és játszották kávéházi asztaluknál.

Játék, írás, élet; az élet nagy kérdései. Karinthy Frigyes életművének pillérei ezek, melyeknek csírái már gyermekkorában megvoltak. Igen, Karinthy, és igen, gyermekkor! Sajnálatosan Karinthy naplói szinte mind megsemmisültek a második világháború idején - azonban éppen két füzetnyi megmaradt a gyermekkori naplókból.

Ki ez a Karinthy? Ez egy kisdiák, tele nagy álmokkal; aki ír: naplót, verset és regényeket (sajnos ezek sem maradtak fenn). Egy 10-12 éves srác, aki még nem tudja, mi legyen belőle, író vagy tengerész, vagy feltaláló... Tele van bizonytalansággal és "spleennel". Olyan nagyon ismerős, hiszen mindenki úgy indul neki az életnek, hogy még minden olyan kialakulatlan. És ismerős azért is, mert kezdetlegesen, de már ott van minden benne a nagy íróból: a parodista, a felfedező, a gondolkodó. És egyébként nagyon ügyesen rajzol is: jeleneteket, karikatúrákat, virágot. Aprólékos megfigyelő, írásban és rajzban is. Körülötte pedig zajlik az élet: az iskola (ahol nem teljesít igazán jól, de közben folyton azt hallja: "ügyes ez a gyerek, van neki esze, csak..."); a család (az özvegy apa, aki rá és öt testvérére próbál gondot viselni), rokonok, ismerősök, barátok, akik jönnek-mennek. Élmények és unalom.

Másnak a naplóját elolvasni: illetlenség. Frici is igyekezett a magáét titkosítani, ki is talált titkosírást, és persze próbálta illetéktelen szemek elől elrejteni. De talán most, közel százhuszonöt évvel később már nem számít. És én mégis úgy érzem betolakodó vagyok itt, nem nekem szánták ezeket a sorokat. Olvasom, és félreteszem ezt az érzést. Olvasok, nevetek, szomorkodom, és időnként magamra ismerek. Mert szinte mindannyian voltunk kisdiákok. Előfordult, hogy nem ment a matek; hogy valami csínytevésen kaptak; hogy valami nagy dologról álmodoztunk. Ezzel a fiúval közös az alap, és jó erre emlékeztetni magunkat.

A hasonmás kiadás két kötete és a szövegek olvasható átírása mellett Szalay Károly értékes, a Karinthy-családról szóló tanulmánya zárja a harmadik könyvecskét. Bónusz a kislemez a nagyszerű Mensáros László hangjával, aki a naplók néhány kedves, elgondolkodós vagy épp vicces bekezdését eleveníti meg.

Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók
 a., Mértani jegyzetek [napló 1898-99] (108 old.)
 b., Naplóm 1899-1900 (148 old.)
 (Az OSZK-ban 3434 Quart. Hung. 1 és 2 jelzettel őrzött kéziratok hasonmásai.)
 c., Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók 1898-1899; 1899-1900 (144 old.)
 d., Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók (részletek). Elmondja: Mensáros László (kislemez)
Helikon, 1987; Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, 1987.