a., területi építés alatt idegeneknek belépni tilos
területi építés alatt idegeneknek belépni tilos
hogy végülis itt az idő hogy megint
neki kell állni csinálni kell a dolgokat
húzom az önmagamnak adott szabadságot
tűnök magam elől csak még egy napot édes
öregem csak egyet röhejes alak látható
és miért a szabadság vad ötlet
kimosódnak az emlékek belőlem jöhet az
új a más kezdjek hajrát kiabálva ro
hanni
múlik ködösül az anyag tiszta vizet öntök
a fejembe üresedem ezzel lesz más az
egész tehát ezzel kezdek most valamit és
nem számít a hiba mert az csak beépül
az egészbe mint a banális befejezés is a
lányregények végén kiütést kapok a pöttyeiktől
az üresedés nem más mint sűrűsödés a
csillagközi poré például ahol pár fertály
millió év múlva csillagok lesznek hoppá
ez aztán a bukfenc az alif hiába ugra
bugrál hiába hiszi hogy ő az első a szerény
de szolgálatkész bá kapja a dicséretet
ezek szerint nyolc óra lesz öt perc múlva még
mindig világos van hiába jön a nyár hajnalonta
eszeveszett zsivajgás tölti meg a lakótelep utcáit
a kis teret a madaraké és másfajta élet
megy itt újabban éjjel titkos kertépítő hajla
mukat élik ki egyre többen virágokat fákat
horribile dictu ültetnek mosolyogtató az igye
kezet
és magammal kezdeni valamit micsoda mocs
kolódó szemrehányás ez hogy utálom
nem jutok semmire így mondják fafejek ez mi
egyszeriben megszűnök érteni őket már rég
nullára koptak talán
azért hogy másokat felértékelhessek a
csillagos égig
modern korban élünk hülyeség mindenki ezt
mondta tízezer éve
tényleg kezd messze lenni még kétezer
is még száz is ötven is két évvel ezelőtt
olyan régen ki emlékszik már arra tényleg
micsoda hülyeség de vannak hősök
kerekre szabott lég
mentesen zárható sztereotípiákba csomagolják
a világot fulladjatok meg
jó vicc nincs vége nem hagyom abba
kábé kilencig végülis egy óra nem nagy
idő én ráérek
ha már itt tartunk rémes egy dolog a
verselemzés mindig is utáltam kénytelen kelletlen
elfelejtettem jópár géniuszról hogy egész
egyszerűen emberek ugyanúgy a szájukkal ettek
a tüdejükkel lélegzettek az izmaikkal erőt
fejtettek ki például igaz hogy tudtak írni mind
és jópáran igen kiválóakat de minden életrajz
rólam kell szóljon és emiatt sok zsenit
megutáltam már elvből is ami
kötelező azt utáljuk nem igaz szerencsére verstanból
sosem kellett felelnem ez amúgy is nehezen ment
dolgozatnál néha puskáztam most már tudom ahhoz
hogy megértsünk egy zsenit először a zseniségét kell
elfelejtenünk ha nem megy hát szétrombolnunk különben
sosem hat halott zseni a jó zseni de leg
jobb elfelejteni az egészet
őszintén sajnálom de még csak fél kilenc van odaátról a
tévéből hátborzongató rágógumi pelenka intim betét és
autóreklámok üvöltenek fél fél percig elfelejtettem a
mosóporokat tisztítószereket bankokat és átutalásokat a
dezodorokat a légitársaságokat fogkrémeket ja azok
a kedvenceim vigyori fogorvosokkal és gyerekekkel hatalmas
almákkal feldoppingolt fogsorokkal szerintem ezeket a
fogsorokat egyenesen csináltatják a legmenőbb specialisták
nál direkt a reklámhoz
fuj inkább százhúsz évig fog nélkül
ez öt percig tartott képes voltam öt percet elfecsérelni
erre a marhaságra laocet vidáman rugdosta a
köveket és közben az anyjára gondolt senki sem
hiszi el nekem hogy laocetnek valóban volt anyja
rend a lelke mindennek
vérezzenek el a hóhérok meg akik kötélnek
állnak
nyolc óra negyvenkettő a javán túlvagyunk
az előbb kifelejtettem a tévéket fritőzöket
sorsjátékokat szerencsére annyi a reklám hogy
be tudom pótolni
ki vagyok zárva a príma halálos ítéletből
ez kész röhej
tehát ide jut az hogy visszajöjjek kifejezetten
nem érdekel hogy esetleg zagyvaságe amit
írok két dolgot tehetsz röhöghetsz vagy
kikapcsolhatod a tévét így is úgy is
én nyertem mert ez nem tévéműsor kár
hogy olvasni gyorsabban lehet mint
írni nekem ezeket előbb ki is
kell találnom végülis én ráérek nem
van tíz percem addig még eszembe jut
hat valami nem igaz olvasott értelmes
gyerek vagyok nem versz át megcsinálom
és kész
kipurcant a dolog nem bírta szusszal
ez volt a baja nekem meg mi bajom van
az nem áll itt csak hogy vagyok ez van
tiszta fehér papír amire minden mást elfelej
tettek felírni
szerencsére elkezdődött a film ezt fogja
most visszhangozni a lakótelep a forga
lom soha nem múló zaját távolról innen
már kedves a zaj mint amikor budaörs fölött
kikukkant az ember a hegyek közül az emhetesre
hosszú giliszták kékek húznak lassan jobb
ról balra balról jobbra köröttük színes
bogárkák száguldoznak és az egésznek
távoli zümmögés a hangja
na kifutottam az időből
kész röhej
1992.05.04./2005.07.03.
soha nem lehet valamit csak úgy
soha nem lehet valamit csak úgy
lezárni
1992.05.05./2005.07.03.
meghalt a krimi
meghalt a krimi vagy legalábbis jekyllből
hydedá változott erre már conan doyle se
ismerne rá nagy kitolás annyi a hulla hogy
már meg se tudom számolni és mindig
zaftosabb az elbeszélés nem nyomoz senki
igazán csak ölnek jó sokat jó véreset
végülis arra jó hogy ne gondoljanak az emberek
másra ami rémisztőbb mert valós
egyszóval tisztábbak köreim épülök
fel reggelre pedig egyenesen kitörő
lelkületű kell hogy legyek ez következ
tethető ki az adatokból ez az előrejelzés
meglepve tapasztalom hogy eltűnt
egy fél óra a tudatomból ma
este de nem tudom mikor
időérzékem hagyott cserben tán a
telefon közben kazetta hallgatásakor
ez is csak azért jut eszembe mert
egyre több idő lehatárolt előre
kitöltött szinte időadag porció az
egész a véletlenül nem tervezetten
eltöltött idő meg mindig rövidebbnek
tűnik és mindig hasznosabb jobb stb
és hogy félek hogy semmi nem jut
eszembe reggel az este eltervezettekből
kivéve ha a véletlen a segít
ségemre nem siet nemigen teszi meg
és ez még mind semmi
1992.05.05./2005.07.03.
szeretni jó
szeretni jó fontos dolog én
például régebben nagyon szerettem a
rántott májat manapság nem élek
vele de hússal általában nem
táplálkozásomban tehát kóser és
zöldségrágó elemek egyként hatnak
és nagyjából ezen a tájon jön elő
a forma kérdése le a formával
éljen az amőba a papucsállatka
és még hány szép név akik helyett
én megteremtem az egysejtű költészetet
igazán hálásak lehetnének érte
egy szaxofon és egy trombita küzdött
egymással mi ketten vagy ők ketten
kár volt belekezdeni csakhogy ma
délelőtt összefutottam a trombitás lánnyal
mindig összetalálkozom valakivel
valaki mindig találkozik velem a kettő
nem mindig fedi egymást ez a nagy
csel de tényleg sokszor van úgy hogy
én találkozom valakivel aki viszont nem ta
lálkozik velem
van úgy hogy hiába csukom be a
szemem akkor sincs sötét
a szemhéj mögött is örökké ott a világ
a nap odasüt néha
nem használok nagybetűket ez csak
később előfordulhat más lehetőség is
de az már túl késő valóban egyfajta
első után köpönyeg variáció
ez csak vicc volt
1992.05.07./2005.07.04.
de mert ez jött
sok is volt talán
a világból azt mondod
legyen csend
de hisz most már oly
könnyű magad se hitted
igaz kerekké lett minden
elnyerte értelmét ez jó
ágyban párnák közt elhajtod
fejed de nem jön álom
még nyúzottabb leszel ettől
pedig gördül magától
tovább tovább csak mozog
a kéz nem figyelsz és
kimarad egy szó
már régen jutott eszedbe
bármi olyan igazán igazi
hiányzik is tán tényleg
hogy megritkultak ezek is
hogy megváltoztál pár év
alatt nem tudsz aludni
és a versek se olyanok már
igaz sejthetted volna hogy
ezek az új dolgok
így hatnak majd
nyugodj el ne halj
meg minden nap az túl
sok és túl kevés a
célba éréshez
valami eltűnik valami
új jön fejlődik megint
más állandóbbnak mutatkozik
az egész végülis ép
és egyre épebb hová lyukad
ki ez nem tudod még
mindig hiába vársz
visszanézhetnél erre a hűlő
betűvetésre de minek el
rontani nem bírtad ki hogy
ez ne legyen benn igaz
jobb lenne ha csak a folyton
elröppenő jelenre függesztenéd
tekinteted önmagadhoz közeledve
zúg a füled ez mindig
éjjel jön elő nappal vígan
aludnál de így sokkal egyszerűbb
miért legyen pont ez úgy ahogy
mások is csinálják
egyszerűbb szembefordulni legegyszerűbb
érzéseinkkel
oldódj fel önmagad tükrében
és nem baj ha görbe
légy olyan amilyennek szeretnek
és ne törődj mással
írod ezt miközben tudod hogy
hülyeség de mert ez jött
nem hagyod abba minden marad
1992.05.16./2005.07.01.
fene vigye el inkább
kár hogy ma karcolt a szél
kár hogy tegnap nem jártam sehol
szép is lehetnék telente nyaranta
most meg a busz nem jön
vagyis ez már múlt idő ugye
megbocsátasz láttad a lelkem
egy igaz szegletét ezzel visszaélek
pech ez a szőlőcukor csípi a nyelvem
az ajtónak nincs lába mégis eljár
titokban most ennek zajától nyugtalan
én is remegtem a megtapasztalástól
pech ez a túl lekerekített megfogalmazás
miket beszélek hiszen csak kezdődik
a világ és ebben minden titok
kiengedem a pókokat takarítás
előtt erre itt ez a légy nekem mit csináljak
pech ez is nem akarok már
felkelni miatta de elrontja az
egészet pedig milyen jól benne
voltam fene vigye el inkább befejezem
1992.05.17./2005.07.05.
ebből nem
mindent nem szabad hagyni és mindent
hagyni kell ez jó amikor elfed az élet
és kavicsként sodródom benne csak az a
furcsa hogy bár nem tudok úszni mégsem
fulladok meg
ma csak fél óra áll rendelkezésemre de
lehet hogy hamarabb végetér
élt ön ma már ez az egyik kedvenc
falfirkám és rögtön utána helén tehén
kár hogy leszoktam a rímekről megírnám keresztrímnek
ebből nem lesz rendszer figyeld csak meg
1992.05.18./2005.07.05.
egy kis befőttet
főleg az zavar hogy kiszámíthatóvá
meg beszámíthatóvá akarnak tenni
mittudomén ezt az egészet
epret enni szép mesterség és akkor
még nem beszéltünk veszélyeiről
hunyorít a lámpa de aztán hűségesen
világít tovább a hülye
nyakamon tizenkilenc óriáskígyó tekereg
csuda jól tudnak folytogatni ezt az
akadémiának küldöm nekik még csak
küldhet eztazt az ember egy kis befőttet
szilvalekvárt házi neutronbombát már
mindent lenyelnek
ez is olyan unalmas hogy mindig csak
vízszintesen írok micsoda fertő
teszek a modern életre mondtam már
méghozzá vidáman elvégre kikúráltam
magam hogy megtehessen
ez aztán a móka ez aztán a vetélkedő
1992.05.18./2005.07.05.
a halak bűnei
fondorlatos módon azt
találtam ki hogy nem emlékszem
semmire ez annál is inkább
fondor viselkedés mert ezt a
szándékomat jó előre kicseleztem
csupa vidámság az élet
irtózatos népek a halak számtalan rosszat
tettek már az emberiség ellen minden
az ő lelkükön szárad nem vette még
senki észre borzasztó csak azt nem értem
hogyan nem szúrta ki a szemünket eddig
a bűnlajstrom véget nem érő
na most nézd meg magad mert ismétlődnek
ezek a dolgok ugyanott vagy
mint tegnap tegnapelőtt egy hete stb
dehogyis már hol vagy tegnap óta is
mennyit haladtál de aludni ma se
tudsz igaz
1992.05.18./2005.07.05.
aludni ma se tudsz
jöhet az egész nem is érdekelnek már
később meggondolhatom még magam
főleg ez zavar
aludni ma se tudok
aludni ma se tudsz
rémtelen az éjszaka pedig
esőbenhóbansárbanfagyban
csörömpöl a fény az ablakon
és megtántorodik a törés a buborék belül
de hiába pattog ideoda csöndesül a
világ és de jó hogy megakadályoztam
egy rímet megszületni
élve fogd el magad gyilkold meg
az ellenfeledet győzedelmeskedni
annál nagyobb öröm hogysem
lemaradj róla micsoda pech
1992.05.18./2005.07.05.
micsoda pech ez nem
tiszta vizet öntök a fejembe romlik
a hangulat elvégre nem lehet minden
ugyanolyan
romlik a tiszta ugyanolyan
vizes a hangulat a fejemben elvégre
lehetőségeimhez képest a végét járom
jól eljárom a végét talpam alatt is fütyülök
botrányállagú iszony csak csendben
üvöltök este tíz után meg már alig
micsoda pech ez nem vall jómodorra
halódik rögösödik szenvedek azzal
amit anyagnak kéne hívni meghalok
ezt nem gondolhatom komolyan éles a tiltás
vág mint a borotva itt belül
és most kell rájönnöm hogy már
a legelején elrontottam húzni alakítani
kell pedig azt hittem egy az egyben
jó lesz megette a fene az egészet
laocet vidáman rugdosta a köveket
és közben arra gondolt hogy telefonálnia kéne
zavarjon vagy ne zavarjon ráviszie a lélek
vagy ráér máskor nem ér rá elmetszi
még a saját torkát is egy rossz
pillanatban ettől tart legjobban
ebből nem lesz rendszer figyeld csak meg
az előbb nem tudtam figyelni de majd most
elbóbiskoltam
sárga virágszirom bóvli gyűrű majdnem leesik
a karikáról a műanyag kő műbross ebből
meg már hiányoznak a műkövek és a csat se jó
a virágszirom marad azaz megy a többi megy
azaz marad
újrahasznosítható irodalom ebben látom
a nagy lépést az eddigiekhez képest
olyan mint a lavina kicsivel kezdődik
és egyre nagyobbat görget
maga előtt az ember mindig jön
hozzá valami de csak egészében
együtt ér valamit
pusztán passzióból állok le ilyesmiről
fecsegni hoppá ez aztán a bukfenc
1992.05.20./2005.07.05.
és most kell rájönnöm az esti kiadásból megint kimaradtam
krémsajtmániám nem csitul
főleg reggel nem különben eléggé
elfáradtam
vagy később is mondhatom
ragyog négysoraival fejem szegény
azt hiszi jajdejó
ez egy átverés
de a többit is ráhagyom
1992.05.20./2005.07.07.
a jövőben legalábbis nem tegnapelőtt
fehérzajba foglalom végre az írást
néha meglep ez az abszolút kijelentés
túl jó semhogy a folytatás is az
legyen megjegyzem jó ez a fehérzaj mert
nincs információtartalma nem kell odafigyelnem
tehát írhatok amit akarok
1992.05.20./2005.07.07.
megy ez mint
rögtön azt követően jelentek meg az
ügynökök és értésemre adták hogy nem
nézik jó szemmel
szemészhez kellett volna fordulniuk
igazítsunk gondolatmenetünkön igazítsunk
menetünkön még nem nagy még
meg lehet tenni
éljen az anarchia de én leszek a császár
most már valóban önmaga duplázódik
benne kérdés hogy inkább önmagae ezáltal
vagy egyre kevésbé
túl sűrűnek találtak ma is mit tehetek
naponta nyolcórás komplex műsor
elfáradok hígítsak ugyan mit és mivel
és miért tenném
önt is szeretettel várja mondjuk a szerző
na most nézd meg magad
1992.05.20./2005.07.07.
aztán csak
mindenkit ideesz a fene
jobb ha elhagyom ezt
amiből megtudnám nem tudom
többé lesz az egy
most ehhez mit szólsz a tükör
görbe de később javulhat még
jobb lett volna akkor a
telefon bánod mit tehetsz azóta
újra működik
ez marad pech az elrendezés
mégis marad tartom a formát
a sebességet ehhez mit szólsz
ki a fenét érdekli mindez
hova nézel haladjunk
azóta tisztább később megjavul
rögtön nem lehet nem tudom
járkálj csak nézzenek nézz
ne zavarj beleszól késő
most úgy érzed mattot kaptál öreg
király ehhez mit szólsz
hideg de később rendbejön
majd kiderül
körül vagy bástyázva he
ebből nem lesz rendszer figyeld meg
mit érsz vele pedig süt a nap
a tudás a művészet és a
mifeneség elborít mondod lehetne
így is szenny mocsok elborít ezt
mégse mondod marad a tény
egy szót se régi ötlet azaz
annyira nem vannak régi dolgok
előkeverednek beleszövöd őket ebbe
ez egy alakítás
fordulj jobbra aztán csak egyenesen
amíg meg nem látod
1992.05.26./2005.07.07.
hiába kitolt velem megint
mint ahogy az sem igaz
hogy annyira érdekelnének engem a
régebbi szövegek csak most
hogy az előbb szóbajöttek gondolkoztam
el rajtuk nem folytatom ez már
kezdettől más máshova kerül
mittudomén ez nem tartozik ide
hideg pedig süt a nap hiába
kitolt velem megint hideg van
koszos a papír nem is tudom
ez nem az a hely nem
megfelelő fogdbeapofád
1992.05.26./2005.07.07.
sürgősen
sürgősen mon dotta
különben ez csak vicc volt
pech ilyennel elszúrni az
időt
nézd meg magad mi marad
pech ez csak így jött elő
hülyeség ebből nem lesz
most mi megy mi jön
mit kezdesz el kötözködni
vagy ez
nem mert félek ez van kész
majd később hidd el
kezdd újra
1992.05.26./2005.07.07.
fázom hűvösödik olvasok
most is hülyének fognak nézni
de fázom hűvösödik olvasok
nem akarok ma is annyit
mint legelőször
mekkora tévedés
kezdd újra az a legjobb
attól nem félek csak tudnám
hogyan is érted az igazit akarom
belevágok az már eldöntött de ami
eddig volt túl sűrű és hiábavaló
figyelni kell min múlik mi
hajszál híján
ez aztán a vetélkedő
mindig lesnem kell nem tudok semmit se
fejből ez nagy becsapás nagy alakítás
de ki tudja követni és hova kéne
megremeg valami finom belül érzem ezt
már nem kéne hagyom is
kit érdekel hogy mi van máshol
1992.05.26./2005.07.07.
használj ebből ki
laocet vidáman rugdosta a köveket és
arra gondolt két eset lehetséges az anyja
jutott eszébe megint és kieresztette
mást akartam eredetileg de ha így esett
azt máskorra halasztom
szép vagy ő is gondol így rám
fordult oldalára tényleg az
nyolcadik hónapja juthat így eszembe
nekem ebből mi sem tűnik fel megy
tovább rugdossa az anyját vidáman
tekints rá a helyzet súlyos de tiszta
fellegek húznak el alattuk semmi de
nem árt megemlíteni
használj élénk egyöntetű színeket
1992.05.26./2005.07.07.
tisztábbak kedd este örökké
megjöhet elmehet kétszáz év hadarva
beszél körúti üzletben jobbára süt a nap
teljesen beszámítható automata vezérlés
üdülni szeretne felvág vele
de csak azért hogy ezt lássam
nagy árat fizetett kissé jobbra számítottam
a legjobbat ki fogja kiosztani én
tisztábbak köreim nem énekelek
felépülök előregyártott mondataimból
megállj
1992.05.26./2005.07.07.
én is jobban mégsem
számolok magammal kiadagolom ahelyett
hogy menne megállás nélkül
ahhoz gyenge vagyok és legyünk őszinték
nem jobbe éppen így
nekem is mennem kéne ez még mind semmi
mindjárt jön a folytatás nem tudom
mi lesz dúl a vihar nem látom magam
ez kész röhej
nincs képem róla milyen jó lett volna
nincs karcolt szél nincs csend nincs tea
minden a helyén jó vicc nincs vége
1992.05.26./2005.07.07.
ha örül 2.0
ha örül
horgerantal úr
innen egy hiányzó
vers virul
1992.05.27./2005.07.09.
na most kivégeztem
na most kivégeztem ezt az
egész népséget én vagyok a hülye
miért hagyom magam behúzni
a csőbe és ez még mind
semmi meglátod ha figyelsz
a dühöngéssel csak energiát
pazaroltam teljesen feleslege
sen még jó hogy reggel
a levél
most már szokás
szerint ment
aki kizár a világból azt
én zárom ki
1992.05.27./2005.07.09.
úgy a jó erősen
neki se könnyű elakad a kezem
fáradt vagyok sok volt megint
túl sokat hagytam kisemmiznének
azt mégse
hanem megvan a magam világa
így jön folyton új anyag mindig
több és több
és ez még mind semmi tudom
mi nyugtat és eggyé válok vele
még ha én nem is tudom olyan jól
megkevertem úgy a jó
erősen zúg a fülem
1992.05.27./2005.07.09.
hideg május
hideg május fene megeszi
ezen régóta rágódom
egy széles ámde lepusztul
utca alacsony házak szemét
nyárfák
kezdenek tünedezni
könyököm kilóg a lyukas ingből kivé
telesen zavar
de alkonyattájban lesben állok figyelek
most már ettől se lehet más
hónapja áll levelezésem nagyobbik része
a kisebbik a fontosabb él
azért mert élek
és nem kedden kedden csak vagyok hanem
szombaton élek és ha megmondom hogy
hány héttel ezelőtt szombaton éltem az már
túl erős célzás lenne de ma is szombat volt
micsoda felvágás szólt a hentes
1992.05.30./2005.07.09.
nem ez az utolsó jobb híján azért ez is megfelel
az egysejtű költészet kipusztíthatatlanul
tombol folytonos osztódással terjed szét
győzni mindenkin ennyi
hiába sikoltoznak unt alakok már
ki vannak zárva ebből a világból
tőlem nincs követelnivalójuk nem lehet
amit én teszek most még csak az enyém
kilenc titkos barlangba leszállt ez a
nagynevü féreg megbocsáthatatlan dolgokra
akarta rávenni a szent remetéket
de hiába ugrál ha egyszer nyakon
csíptük már nem menekülhet
ami a hideget illeti él és virul nem
nyugszik én sem és nem ez az
utolsó szavam arra mérget vehetsz
nem és nem és nem tudok rájönni
hova megyek ha tudnám lehet hogy már
nem is mennék hanem hanyatthomlok menekülnék
1992.05.31./2005.07.09.
ha tudnám lehet hogy már nem is
jobb esetben most kirúgnak gondolom
szétpattan az agyam annyira belemelegedtem
nem tudom meddig tarthat ha tart
egyáltalán valamettől valameddig minden
csak folytatás holott lehet hogy látszat
szerint most kezdődik valami az egész
na egy egyszerű eset jó vicc hogy lenne
ha tudnám hol az egész miértje hogy
az egész micsoda nem is akarok én
ezzel nyavalyogni gondolta laocet és
széjjelrúgta a kukákat a szomszéd ház előtt
másnapra holtan találták a buszsofőrt
a nap végzett vele túl meleg volt
vagy túl hideg vagy túl meleg
már ennél jobbat képtelenek kitalálni
egyszer végül a lavina maga alá temet
elfogynak majd a jó cukrok marad
a sárgaság a tékozló fiú ellopja a
visszajárót ne igyál annyit inti az apja
és fejbe vágja egy korsóval laocet készül a
hazaútra vízióiban dromedáron ül síppal
dobbal nádiszaloncukorrépával fogják várni
de ő ezt előre tudja ódzkodik is tőle
egyszerre harang szólal tévesen csöngettek rá
a hóhérra egye meg a kötelet tőlem nem kell félned
sötétedik vonat zaja jön a töltés felől elkeveredik
a szokott adagban a többiekkel ez is fehér ez igen
könnyedén van az egész és most szó sincs telefonokról
ha közre is játszanak benne nem érdekes ez a
része egy cseppet sem az más összehasonlításban
szeretni jó még ha történetesen svéd kétszersült
is a tárgya
nem is tudom lehete még valamit
épp jókor lesz ha vége pont a
végén hülyeség
ha valami nem akar lenni hát meg
is szűnik rögtön
minden csak folytatás
1992.06.03./2005.07.11.
zárszó nagy kitolás
minden ilyesmi csakis kitolás lehet kény
telen az lenni a véletlen hozta hogy
van hely elszámoltam magam csak az a
rossz hogy már nem vagyok benne
túl késő már
elfordult megint felettem az ég
változott újra valamit de rajtam
ki nem fog figyelem
sajátmozgásaim révén már
ki tudja hol lennék ám minden
lehatárolt többékevésbé
ha nem lőttek volna már
el annyi
poént magam is lesütnék
egyet nem teszem inkább
végrevalahára
sajnálnám ha valaki
1992.06.30./2005.07.11.
b., vendégcsillagok
vendégcsillag 1.
most ha bejössz a füstölő illatát
érezheted a szobában most ha bejössz
megmelegítheted kihűlt kezemet most ha
bejössz úgy lehetsz hogy egymásra se kell
nézzünk de ha bejössz tudd nincs több
ajtó és nincs több szoba ez a világ az utolsó
ahova bezárjuk magunkat
1992.05.31.;06.02./2005.07.13.
vendégcsillag 2.
és reggel
itt az eső
meghoztad nekik végre
hát ugrálj a szakadó
ég alatt ugrálj ugrálj
1992.06.04./2005.07.13.
vendégcsillag 3.
más az idő régen láttam már
napokig ültem a sötétben hogy
ne tudjak meg semmit víz
csorgott a hátamon a doh átjárta
testem
nem emlékszem rá
a sötétséggel néztem farkasszemet
őt ragadtam vállon ma sem
egyértelmű ki kit győzött le
kikerültem
1992.06.04..;07.12./2005.07.13.
vendégcsillag 4.
távolodsz majd közeledsz
út hoz visz
arcod kikerekül
1992.06.11.;06.18./2005.07.13.
vendégcsillag 5.
amire már rá sem ismerek
megtörtént mégis hiába
tagadás kövekre préselődött
tetteim örökké mutatják
mi voltam
mivoltom
1992.06.11./2005.07.13.
vendégcsillag 6.
leejtett csillag legyek
fény szilánkja apró üvegtűk
szóródnak széjjel
márciusi verőfényben
belékáprázik a szem
csak állok bambán
álmomban szétrendeződöm
1992.06.11.;06.24./2005.07.13.
vendégcsillag 7.
hosszan visszhangzik még
az éjszakában a vonatfütty
amiért most kinyúlok leveszem
egy képtelen polcról
hová legyek magamban
mert így magam még nem voltam
pont így még semmi sem esett
egybe soha semmi nem esik egybe
minden más én is te is
jó ez a te
a fejem üvegharang alól lát
hall elmosódott most a világ
távoli és ismeretlen nem én vagyok
a nagy felfedező nem megyek
megy más fennakad egy kérdés
1992.06.11./2005.07.13.
vendégcsillag 8.
az új lapnak üresnek
kéne maradnia
legalább egyszer hogy
megérezze a szabadságot
1992.06.14./2005.07.14.
vendégcsillag 9.
gyere ki nézd
áttetsző felhők alatt
peckes varjak sétálnak a
tetőkön esőből gyúrt
királyságom hívei
1992.06.16./2005.07.14.
vendégcsillag 10.
függöny zuhanása nevetés
kutya ugatása autó
1992.06.16./2005.07.14.
vendégcsillag 11.
hogy valami maradhat
tiszta önmagában miért
nem érthető
1992.06.16./2005.07.14.
vendégcsillag 12.
apró fehér
lepkék raja követ minden
felé udvartartásom
mást nem látnak csak
engem de ennyit még kibírok
1992.06.16./2005.07.14.
vendégcsillag 13.
velem veled és ez
bőven elég
1992.06.16./2005.07.14.
vendégcsillag 14.
tán minden más valóban
és nem csak úgy tűnik
a könyvtárban tűzvész
dúlta szét azt ami
még megmaradt a nagy
tisztogatás után és most
már nem tudni mi lesz
foszlányokból nem lehet
és különben sem érdemes
újra felépíteni egy
eltűnt világot
1992.06.17;07.12./2005.07.14.
vendégcsillag 15.
ha más utálja én szeretem
kifújom az orrom megmosom a kezem
megkoronázok egy relikviát
dacból nem olvasok moraviát
unom a szabályt ettől még
nem lesz hűvösebb az este
1992.06.18./2005.07.14.
vendégcsillag 16.
etettem tenyérből
szúnyogot kihallgattam
a rigók takarodóját
minden utat csak a
visszaútért teszek meg
szívesen
1992.06.23./2005.07.14.
vendégcsillag 17.
a piramis lassan készül
kövenként kezdem újra a
vánszorgást tudom hogy
nem reménytelen
a végén én tartom majd
össze s a sírkamra
üres marad
az egész él helyettem
1992.06.23-24./2005.07.14.
vendégcsillag 18.
galamb
a csavargó alszik a
padon nyári nap
lányok görnyedt háta
akác helyett most
a tinta illata
1992.06.24./2005.07.14.
vendégcsillag 19.
becsapott az ég
mégis esni fog holott
nem készültem el rá
s ha így lesz mert
talán elkerülhető miért ne
1992.06.28./2005.07.14.
vendégcsillag 20.
amiképp én nem akarok közbeesővé
válni úgy mástól sem várhatom el
hogy az legyen
nincs jelentősége a végső
állapot felől szemlélve
minden egész önmagában
de csak aztán
1992.06.28./2005.07.14.
vendégcsillag 21.
ne siess nincs rá
okod tégy ahogy
tetszik de nyakad
ne szegjed
1992.06.28./2005.07.14.
vendégcsillag 22.
ha minden összefügg
hát minden rendben van
s hogy egy szöcske is
lehet arasznyi
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 23.
micsoda meglepetés
hogy a tüdőm
újra és újra
megtelik levegővel
hogy a szél fúj
de csak épp
hogy megy le a
nap de még fényes
minden
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 24.
ismét itt vannak
tengelic barátaim
fennen hirdetik ami
oly titkos az orrom
előtt húznak el vele
de még így sem tudom
kitalálni
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 25.
attól hogy lóg a
fejem felett valami
még lehetek felhőtlen
mint ez a nyári ég
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 26.
csak az alapélményekből
nem engedek ha hagynám
bárki útonálló kifosztana
ha hagynám egy ilyen
már annyira az enyém
hogy nem is tudnám
mihez kezdenék nélküle
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 27.
vannak akik túl
nagyok ahhoz hogy írni
lehessen róluk nem
próbálkozom ami marad
kiszűrődik végeredménynek
aligha nevezhetném majd
1992.06.30./2005.07.14.
vendégcsillag 28.
a biztos a folyamat
és ez a nyugodt
tiszta nyári este
1992.06.30./2005.07.14.
*
Megj.: A vendégcsillag szó a régi kínai udvari csillagászok kifejezése, melyet új, váratlan égi objektumok (pl. üstökösök) jelölésére használtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése