zsoltk:::poet:::try: 2009/02/10

2009. február 10., kedd

Nyolc óra

Alfred Edward Houston: Nyolc óra

Virradt. Ő állt. Kint a torony
kongatta a negyedeket.
Egy, kettő, három, négy. A piacon
gyűlt a tömeg.
Percét várva, nehéz bilincsben,
csak állt s számolt. Szívében vad dühök.
Aztán az óra összeszedte minden
erejét, és ütött.

erről a blogról

"freedom is a scary thing
not many people really wanted"
(Laurie Anderson)

"Nincs az a csapnivaló könyv, amelyből ne tanulhatnánk valamit."
(id. Plinius)

Ezen a blogon művészettel szeretnék foglalkozni: valahol a kortárs-avantgárd-underground-progresszív- és a pop-kultúra határán. Időnként nagyon komolyan, időnként meg nagyon is viccesen. Szeretném a konvencióinkat megbolygatni, ráébredni és ráébreszteni egy-egy fontos dologra. Persze csakis kívülállóként, outsiderként, ha már a hivatásos művészetet magam mögött hagytam.
Dátumjelzéseim, a keltezések mind fontosak: keletkezések, feldolgozások időpontjait jelzik, s az állapotot is, amiben az írások létrejöttek. Régi és új anyag vegyül: bízom benne, hogy koherens egésszé válik végül.
Lehetetlen számbavenni, hányféle helyről értek hatások, Tandori Dezső, Pilinszky János, Kassák Lajos, Szép Ernő versei, a 80-as évek eleji underground zenei közeg, Laurie Anderson vagy Peter Gabriel szövegvilága. Hatottak rám, mégsem tartom őket mestereimnek.
Ha idézek bárkitől: "Csak szavaink vannak"-mondja Samuel Beckett. A mi dolgunk, hogy jól bánjunk szavainkkal. Hogy valóban azt mondják el, amit közölni szeretnénk. Remélem, akad, akihez eljut az üzenet.