írható nem létező azaz itt egy tagadáshalmaz
ezzel mi lehet zavarossá válik a víz
de csak összeszedem az útravalót hogy
helyben maradjak vagy lesznek utak másképpen
helyben levő utak hazai terepen lehet
működni amíg a szív bírja nem bírja
belehalok vagy sem semmi több
nem kell olyan tragikusan felfogni a dolgokat 1994.08.16./2006.07.29.
igaz néha a pillanatnyi helyzet belehalásnak
mutatja magát mégis mindig kiderül hogy
ez is csak egy átmenet volt semmiképpen
sem örök megnyugszom ebben a hérakleitoszi
bölcselkedésben azért ő igazán egy valaki aki
közel áll a szívemhez ha a filozófiát amúgy
utálom is piszkosul talán negyven év
múlva már nem fogom utálni van rá némi
esély több mint arra hogy nagyon régen tőlem
elszakadt ismerőssel találkozzam és mégis
megtörténik ilyesmi és ez furcsa de jó hogy
nem utáljuk egymást négy év után de miért kéne
mindent agyonlapítani érzéseinkkel néha
elég ha látható néhány ember aki fontos és
nem kell semmiféle különös aktualitást adni ennek
hogy azután ők hogyan fogják fel mi a véleményük rólam
megint más kérdés mindenkit félre lehet érteni
akár akarja az illető akár nem mindig ott vannak
azok a fránya megérzések előítéletek a háttérben
az előtérről ellenben sem pozitív sem negatív
torzításokat nem lenne szabad leírni a rideg
tényekre szorítkozva viszont hogyan lehet költészetet
csinálni ha egyáltalán lehetséges hiszen semmit
sem ostoroztak annyira az utóbbi évtizedekben mint
éppen a poézist igaz a poézis szó nekem se tetszik
olyan mint a protézis meg egyebek hülyén hangzik ma már
idővel elkopnak a szavak megváltozik a jelentésük
elfelejtjük őket újrafelfedezzük ez így megy körbekörbe
közben kormányok meg gazdasági válságok váltják 1994.08.16./2006.10.13.
egymást néha beüt egy háború ez sem épp
örömteli dolog de homo sum semmi emberi nem
lehet tőlem idegen és nem tudom mit tennék én
hasonló helyzetben az érdekes nem is ez hanem
hogy még mindig vannak emberek annyi katasztrófa
és járvány ésatöbbi után az aids se fogja
kipusztítani az emberiséget legfeljebb olyan lesz mint
a pestis néhol felüti a fejét tarol a halál
meg szifilisz a tizennyolcadik században meg a többiben
direkt sikk lesz pláne ha lesz gyógyszere de az
emberek ezt is túlélik ez már valami hogy én
mit élek túl és mit nem hogy túl kelle
élni valamit vagy sem ez szintén nem tudható
tudható hogy nem utazom sehova egyelőre hogy
rendezem soraimat nem a versét hogy az ír tea
doboza zöld és hogy a megtiszteltetéstől fáj a derekam
ez a tudomány alfa béta gamma delta epszilon zéta
éta théta ióta kappa lambda mű nű xí omikron
pí rhó szigma tau üpszilon phí khí omega nincs
vége alef bét gimel dalet hé váv zájin het tet
jod káf háf háf szofit lamed mem mem szofit nun nun szofit
szamech ájin pé fé fé szofit cadi cadi szofit kaf rés sin
szin táv száv és a magánhangzók de azt hagyjuk
alif bá tá tá dzsím há há dál dál rá záj szín
sín szád dád tá zá cajn gajn fá qáf káf lám mím nún