2010. április 28., szerda

vmlv 41

elkalauzolt sokszor orrfacsaró bűzű
szeméttárolókhoz nem egyedül vadásztam
sörösdobozokra a nyugati kultúra mocskában
hentergőztünk az utolsókat épp múlt hónapban
adtam az enyészetnek hát meddig is élnek
kacatjaink hm én mindenhol fogolynak éreztem
magam ahol emberek között kellett lennem pedig
egy kor után ez óhatatlanul bekövetkezik előbb óvoda majd
beiskolázás jött és középiskola és hadsereg
és ez mind egyegy börtön volt rabtársakkal
és rabtartókkal akik közt volt ilyen is
olyan is a börtönök közti kis időt ki lehetett
szabadnak nevezni először akkor éreztem szabadságot
amikor dolgozni kezdtem amikor azt mondhattam
többet nem hülye gyerek leszek hanem csak egy
ember aki azt teszi ami tetszik és ez valamennyire
így is lett de még egy menet hátravolt és
hogy ezt a sivatagot is túléltem ezt a
hadifogságot most már gondolkozhatok
azon mit is akarok az élettől de én nem
akarok semmi különöset tulajdonképpen
a kezem ügyében van minden nem akarni
kell csinálni inkább írni olvasni bármi
igen és most itt az oldalszám miatt fontos 1994.11.16./2007.10.20.
hogy sokat írjak különben minek van ez itt
ugyebár se nobeldíj se pulitzer ez így
nem hoz semmit a konyhára ettől még
nyugodtan éhenhalhatnék ha a gyomrom nem
fájna azaz fájtna mert múlóban mint
múlóban az ifjúság is miért nem
mondhatom viszont hogy múlóban az
öregség csak azt hogy elmúlóban más
tartományok ezek pedig oly kicsi lehet
a különbség esete válogatja különös
helyeken keletkeznek bőrkeményedések a lábamon
cipőim hordhatóságának mutatói csak
sok rohangászás után nehéz visszasétásozódni
meglassulni újra a civilizáció velem
sem tesz kivételt ideges városban próbára
tesz nyugodtnak lenni ha a rajkó
koldulva tanulja a demokráciát
ha suhancok a rettegést választják
megfelelő szórakozásul nehéz ügy
nehéz élet az ezredvégen új vandál hordák 1994.11.26./2007.10.20.
közt pogányok milliói közt istentelenek között
mágusok hódítanak mindenütt hamis szájúak
harsognak üres tekintetűeknek a virtuális
létezés uralma alá hajtja a fizikait
bizony nehéz ügy azt mondom ez azért
készül hogy tanúja legyen e kornak a későbbiek
számára aztán ha ég és föld elmúlnak
erre nem lesz többé szükség kívánnám
hogy ha olvasója akad legyen hű az Istenhez
de nem válogathatjuk meg olvasóinkat
kívánok azért minden jót az biztos fél
éves működésnek még nincs áttekinthető
története távol az elejétől arra nem figyelek
hanem arra hogy nincs jövő ismert punkszlogen
és tényleg nincs nem mondhatom hogy jövő van
csak jelen létezik és semmi más a jövő az ami lesz
de ha már létrejön csak akkor van azután
elraktározódik múlttá így húzzuk azt a nagyon

Nincsenek megjegyzések:

aki csak rövid posztokat akar olvasni, menjen a fészbukra

az instára

akárhová

akit semmi nem érdekel, ne olvasson semmit.


mivel a szövegek javarésze saját gyártmány, ha használni szeretnéd, megköszönném, hogy egy e-mailben értesítesz róla zsoltk07 kukac gmail pont com