de én jobb szeretnék tücsök lenni mint
hangyaként meggebedni
helyette görnyedek a papír fölé szavakkal 1994.06.10./2005.10.06.
játszom és hű de érthetetlen vagyok
felhőkbe fogódzom
mit bánom én ha nevetnek rajtam
bolond hát vagyok bolond csak a
csörgősipkám hiányzik mit bánom
hogy a leghosszabb vers
előre hallom amiket a fejemhez vágnak
marhaság csak arra kell hogy újból
és újból átvágjam a közönséget
mely szeretne ha hagynám így bújócskázunk
lessük ki melyik sarokban húzta
meg magát engedelmeskedünk holmi varázsnak
hogy egy sor hosszú legyen vagy rövid
elhúzzunk egy szóvégi betűt vagy
maradjon nüanszok apró véletlenek építik
és rombolják egyazon percben a
világot azzal hogy megszűnik létezni
válik részévé egy lehetséges múltnak
elgurul a toll és eldönthetetlen
hogy ezzel fontossá válte a
girbegurba kaktuszok várják a napfényt
én a csillagokat bámulom
tudva hogy soha nem jutok a közelükbe
ez elszomorít hisz azzal nőttem fel
hogy én is köztük rohanok az ismeretlen
végzet felé nem így lesz mai fejemmel látom
ha a fantasztikus filmek könyvek nem is
hazudtak az űrutazást illetően
mindegy marad a bámulás a végtelen tér
ma is lenyűgöz s a végtelen tér szépségei
namost ezekkel szemben tornyosulnak dolgok 1994.06.11./2005.10.06.
most hallom hogy parlamentet
robbantgatnak egyesek hát ez nem hülyeség
micsoda marhaság kitör belőlem
a lojalitás pedig amúgy vagyok anarchista és
rögtön két ilyen csúnya idegen szó egy
sorban borzalmas az anarchiának egy békés
joviális változatát szoktam elgondolni
magamnak senki sem szól bele a másik
életébe háttérbe szorított városi élet
virágzó mezőgazdaság tönkretett tévé és
rádióadók idilli lenne már pszichológiai
szempontból legalábbis sokkal nyugodtabb az az
ember aki kimarad az információk kusza
áradatából ez egyelőre nincs
helyette van szieszta a hét igazi mélypontja
szombat délután kedvünk rogyadozik
ennek vége estére újul a tempó
archív újságokkal nyúzni agyam borzasztó
de szórakoztató lassan egyéves hírekkel
már tompult az élük a legtöbbnek legalábbis
már tudom mi történt azután
tudom a folytatást a befejezést a hepiendet
újabb csúnya idegen szó
minek is ezeket a randaságokat puffogtatni
amikhez már szótár kell de lehet hogy
számítógép ott utána tudunk nézni mi is az
a baromság amit az úr mondott ahogy az órájára
pillantott és bosszankodunk azon hogy nem képes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése