vmlv 6

a költő nyelve hasznos segédeszköz
lásd a költő magánélete című kiadatlan
kötetet és lehetett látni miskolcot
felülről szinte hiszen ez kilátó de a legjobb
ahogy lement a nap elég magasan
voltunk ahhoz hogy házak ne zavarják
a látványt és bármennyire mondhatják
mégsem giccs hanem rém izgalmas dolog
a színek orgiája a felhőkön aztán a kisebb
nagyobb világosabb égdarabkák a nagy sötét
éjóceánban ezek mind szépek ezeket
látni kell más kérdés hogy jó alapanyag
giccsek gyártásához ezt végtelenül
sajnálom de végeredményben
nem szabad figyelembe venni hogyan tudja
az a rengeteg ember elszúrni a
jó dolgokat nem inkább arra kell
ügyelni hogy a számunkra fontosakat
ne hagyjuk veszni ne mondjunk le róluk
és főként őrizzük meg őket természetes állapotukban
még ha az egy átlagos kis szokás is
amennyire egyéniségek tudunk lenni annyival
tudunk másoknak többet adni egyszerű saját
magunknál ilyen értelemben lehet csak
fontosabb az én mint a te ami hülyeség
hisz nem fontosabb de az akármennyire
közhely igaz hogy jobb adni mint kapni
azzal kiegészítve hogy jó ha adni és
kapni is tud az ember csak a saját
külön érzékenységünkre vigyázzunk
még én is érzek néha egyfajta tompulást
és nem örülök neki de ez még
mindig a fogság következménye
a fogságot utáltam nagyon nem tehettem róla 1994.06.06./2005.09.22.
én nem akartam de belecsöppentem nem
lehetett már menekülni túl kellett élni
ennyi túléltem most szabad vagyok
360
létezem nemcsak rohanok
beszélek olvasok de létezem is a testem
összes sejtjével együtt
366
nincs egészséges ember csak
tünetmentes szól az idézet ezt tudom
jól ha oly sok bajom nem is volt
eddig ez adottság is a kötelező gyermekbetegségeket
leszámítva alig voltam nagy beteg azonban
kisebb betegségek hülye megfázások
mindig tarkították az éveket
hogy csontom nem törött ez viszont
tényleg alkati kérdés minden kölök
elzúg a bringával én nem bicikliztem
a rossz egyensúlyérzékem megóvott ettől
sétálni mindig szerettem és az a véleményem hogy a gyalogos közlekedésen
kívül minden más embertelen ha szükséges is
rém egyszerű séta közben ezer részlet
kúszik a szem elé de ha már
kerekekkel áldotta meg az Úr
ezek mind eltűnnek következik a sebesség
varázsa
de ez is sántít egy kicsit hiba szeretem a
nyugodt tempót ha néha rohanok nem is