a lényezőhöz
nem vagyok tagja semmiféle klánnak
osztálynak velem nem védhető
az ország tüntetni nem megyek és
rongy életem féltem a parlamentet
mindig nagy ívben kerülöm titkolózom
de mellesleg sokat fecsegek focimeccsre
lassan tíz éve nem mentem földet nem
adok nem veszek romon nem ugrálok kávét
cigarettát nem alkoholt ritkán fogyasztok nem
hallgatok hülyékre a magam útját járom
köpök a politikára bárki csinálja is szeretek
gyűlölök eszem iszom dolgom végzem alszom
és kihez forduljak hogy ne kelljen
bármit is ebből megmásítanom
1992.06.18./2005.07.14.
don francisco goya...
hogy minden fekete lett fekete
olyan fekete amilyet csak a
világosság adhat hogy
még a fehér is mocsoktól
vértől sötétlik nem tudta
nem látni és soha el nem
törölhetőn égtek a képek benne
1992.08.03./2005.07.15.
...és én
most már hiába fordítanám
el arcom az iszonyat velem
marad amit eddig nem kellett
volna tudnom immár élő
nem nem rémálom rosszabb
hisz a való képe vigyorog
rám jól ismert halálpofájával
1992.08.03./2005.07.15.
világjárók
megannyi indulás érkezés
pályaudvarzűrzavar találkozunk
útjaink vannak ideoda mozgunk
mindenfelé nem gondolat út határoz
el s mi ne jöhetne szóba
néha a vonzás elnyomja azt a
pár megszokást ilyenkor csomagolunk
érkezés indulás mind fontos
akármerre járunk sosem teljesen
ismeretlen és mégis
teljesen az
autópályamagány a távolság
varázsa az elgémberedett tagok sóhaja menedék után
vonatkerekek kattogása hová hová
párizslondonbécsbudapestprága
és ki tudja még merre és honnan
indulunk érkezünk
találkozunk
1992.11.15./2005.07.15.
a tündöklő
ami elveszthető ami megtalálható
amit keresel amivel jó újra találkozni
az a fa
a tündöklő a fényes
csak neked világít
csak te látod
1993.01.01./2005.07.15.
két kobold
valaha ifjak voltunk
szél fújta nap sütötte
bőrünk az elemeket
játszottuk tűz víz lettem föld levegő
mozdultál mozdultam én is
bőrünk kifakult azóta
szemünk fénye megkopott
világunk árnyai őriznek minket
1993.05.05./2005.07.16.
a szív beteg
leszerelve mind az antennák
furcsa szívfájdalom
melyiken múlik hogy megérjem
a holnapot ami itt van a
nyakamon de úgy szorít mint a kötél
a szív beteg madár idétlenül verdes
belül nem tudom miért
engedj magadhoz most az egyszer
1993.05.17./2005.07.16.
lux aeterna
(Ligeti György)
ami örök:
ami örök.
1993.05.18./2005.07.05.
odaliszk a metrón
mondom
már megint jössz mész
hordod semmivé fáradó tagjaid
főleg pocsék a világ
néha
nem kilátástalan ez nem igaz
csak épp belefáradtál
alig veszed észre hogy lehet
még élni majd később élsz újra
addig nézed az odaliszkot a metrón
a két szirént hófehérben
vágysz valaki után aki messze
bolyong tőled visszavárod
ő is vár téged
mondom nem reménytelen
1993.07.17./2005.07.16.
bartók rádió, budapest, 1993.08.20. 06:00
a hajnal kelt életre
pofoz fel az ágyból
rossz szájíz és pokoli remegés
kísér a napba de elmúlik mind
jöjjön sorban ismét a világ kínja
a túlélés hülye reménye
mert végeredményben úgyis belehalsz
ne várj semmit a világ úgyis megvan
csak maradjon a levegő
hűs érintése a kelő madarak
hangja a világosodó ég
a tisztuló agy meg
a zene ami visszaad az életnek
1993.08.20./2005.07.16.
dalszöveg
az elvis az halott és mennek az évek
és nem érted mitől vagy egyre keményebb
a tavaszt a szívedből mi öli ki
az életre többé nincs alibi
1993.08.16-20./2005.07.16.
mi van
írjunk egy verset arról
hogy mi van
mi van
na most ez itt egy mi
egy hiányjel kérdőjel
egy vitorla foszlánya
egy kifli fele
egy hova megyek ezúttal
ki utál ki honnan
egy alkalmazhatatlan hasonlat
egy ébként hogy vagy
egy szeregy
egy kitalálhatatlan történet
egy elolvashatatlan megíratlan könyv
láthatatlan ember
egy mennyire örülök és
egy nagyon sajnálom
1993.09.22./2005.07.16.
körforgás
a földből születek meg újra
megöl és újjáteremt minden nap
romlok öregszem és kedvem oda
majd leporolom ruhám megint elindulok
1993.09.26./2005.07.16.
ez pedig azért van
Vass Tibornak
ez pedig azért van mert hazafelé
jövet a minerva utcából a porhavat
örökké arcomba fújta a jeges szél
és ezt meg kéne írni a vass tibinek
mert annyira az aki ez hülyeség
jó lenne küldeni neki egy pár sort
hogy de rohadt hideg volt ma este
meg biztosan van is még és én
meg ülök itthon szokás szerint és
totál elegem van a költészet hatalmából
meg a könyveimből
1993.11.20./2005.07.16.
két Krisztus-kép
a világ
fájdalmából
születő Isten
az Isten
fájdalmából
születő világ
1993.12.23./2005.07.16.
megbolondultak
megbolondultak mind
a köztéri órák
nem fordulhatok
sehova
az idő befejeződik
1993.12.28./2005.07.16.
a térkép
mindazonáltal képtelenségnek tetszett az ötlet
amellyel megpróbált tőlem a hülyeségeire pénzt
kérni faképnél hagytam nem volt más választásom
nem hagyott lehetőséget mást mentem szinte rohan
tam a felismerhetetlen utcákon gyűlöltem hogy gyű
löltem már a házakat külön szétfolyt mindenfelé
ez az érzés igen mindez miatta a kicsinyes ön
sajnálata miatt amivel a ragyogó napot is fe
ketébe öltöztette összekuszálódott a térkép a macskakő
a lépteim alatt tornyok emelkedtek kukák borultak
fel ocsmány hadakat ontva elvesztettem mindent
futottam meredek utcákon le mindig csak lefelé
mögöttem csomókban gurultak az emberek le a hegy
oldal utcáin száraz szél söpört végig az árnyakon
1994.01.06./2005.07.16.
ezoterror
jönnek a banyák és azt mondják
a kék pólód vedd fel ne a pirosat
jön a tenyérjós és azt mondja
szőke nővel menj el ma este a vörös nem
neked való
aztán lecsapja a vöröset a kezedről
a szőke utál
jön a mágus és azt mondja
ma
ma mindenképp add el a házad
és végül az övé lesz
na de
és jönnek a horoszkópos bácsik az újságból
és azt mondják
valójában nem te vagy te
még csak nem is az apád vagy
te vagy az a pszichopata aki sorozatban lövi le
az utcán áldozatait
csak épp te se tudsz róla
ott van benned
na de
jön a sorsanalizátor és azt mondja
te voltál napóleon az előző életedben
csak épp te nem emlékezel rá
és jön a láma és nem dalol és azt mondja
én te vagyok
na de
sikítasz
miért
sikítasz
hagyjanak már békén
ezzel az ezoterrorral!
1994.01.13./2005.07.16.
a hódító
előbb
ezt nem lehet már tudni
aztán az utcák
én vagyok a hódító
porba alázkodnak a házak
előttem
1994.01.13./2005.07.16.
nem
nem
egyszerűen
romlok
halódom
1994.01.13./2005.07.16.
atomkori mondóka
kiment
a ház
az ablakon
1994.01.13./2005.07.16.
szerelem
szép vagyok
mondta a palota
a tengeré volt mindene
1994.01.16./2005.07.16.
találd meg
könnyíts a lelkeden
találd meg veszítsd el
magad
az élet értelmét
ez hát
ahova érkezel
sötétlő szemekkel
hunyori fény egy
éjszaka végén
1994.03.21./2005.07.16.
öregember
öregember
áll
néz
nem lát
koszos szakáll
élettelen szemek
körülötte a tülekedő tömeg
kétoldalt szatyrok
meg veszekedés
ez nem közöny
itt már nincsenek érzelmek
egy arc a semmire vár
1994.03.24./2005.07.16.
gésa
e gésalakos
adlóvázaként
homályosuló portrét
mej előmbe ul
hát jára
tűzöld és elhany
1994.05.27./2005.07.16.
gandhi-féle indiai csodagyógyszer mantrája
mahatmahatmahatmahatmahatmahatmahat
1994.06.17./2005.07.16.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése