vmlv 21

az eszem mi mindent szúrtak el ebben az időben
hogy szinte darabokra hullott az egész nyavalyás
golyóbis a lábunk alatt és erre azért te még
nem lehettél felkészülve hát ez van a
múlttal a világgal mely múlik az emberekkel
akik elmúlnak pedig épp fittebbek és csinosabbak
szerettek volna lenni épp csak nem akartak
kutyát sétáltatni vagy lefeküdni a főnökükkel
ez van a költőkkel akik nem
tudnak verset írni
ez van egy olyan országban amely friss élményként
fedezi fel legújabbkori terrorizmus mellékhatásait
és nem tud leszállni a tévéjéről meg rádiójáról
ahelyett hogy körülnézne van mit látni
tévé nélkül is és még mindig elmondhatjuk hogy
a jótékonyság olyan ruha amit évente egyszer
vesz fel az ember mondhatjuk én is vagyok egy
szép kis figura most épp nem szeretek egypár embert
azt hiszem de ez nem általános komolyan
mondom nehéz ügy az egész igaz erről mindig
kérdéses dolog írni de a fenébe is vegyük
már észre egymást ha magunkat már nem is
igen ott volt a lakás nagyon szép zene szólt
ahogy a kamera lassan elindult
majdnem csendben járt körbe és ott voltak a
tárgyak ma már mindennél erősebben
odafixálódott az emlékeim szerinti helyekre
a fényképek a rengeteg üres üveg a gyógyszeresdobozok
halottak voltak utánahaltak az írónak
majdnem csendben a szekrények és a többi
bútor fájt az a zene ezt ő nem tudhatta
fájt a halott zenéje amit ő nem hallhatott persze
és nekem fogalmam se volt róla
az íróról hogy ki az mégis fájt 1994.07.29./2006.07.02.
az ismeretlen elvesztése
pedig neve is volt valami hajnóczy
aki egy exkicsoda egy volt kérdőjel talán kiderül
kedves watson és nem nyomoztam és ő
előkerült magától és a történet a véletlenül
szívgyógyszerhalomról füreden meg az írások
és még ez sem elég tovább tovább
a hajsza tart nem fáradtak a lovak s a kutyák
is vadul csaholnak ahol az űzött vad
csak nyomában maradni űzni hajtani nyargalni
az erdőn egy hatalmas lendület tartja
mindüket fogva a csodaszarvas igézete
és egy mocsárba vesznek hihetetlenül
de ez csak úgy volt ahogy találták
a keresők akik becsesebb darabok után
akár egy egész országot tűvé tesznek
a gyűjtők számára mert a gyűjtő bármekkora
összeget ősszeget hajlandó áldozni
mindenkinek van gyűjteménye valamiből
van például utcagyűjtő neki annyival jobb
hogy nem kerül sok pénzbe csak járnia kell
a várost és eljut rengeteg utcába
ahol járt már beixeli és városrészeket is
gyűjt régi helyneveket kis helytörténetet
mindig bővül egy kicsit ez a kollekció
azt sajnálja hogy nem lehet kiállítani
például az egész várost kéne kiállítássá változtatni
ha már a világot nem lehet csak az a kérdés 1994.07.30./2006.07.02.

ezt hallgatom napok óta

Jesus Culture: How He Loves Us


He is jealous for me
Love's like a hurricane, I am a tree
Bending beneath the weight of His wind and mercy
When all of a sudden, I am unaware of these afflictions eclipsed by glory
and I realize just how beautiful You are and how great your affections are for me.
Oh, how He loves us so
Oh, how He loves us
How He loves us so.

Yeah, He loves us
Woah, how He loves us
Woah, how He loves us
Woah, how He loves.

So we are His portion and He is our prize,
Drawn to redemption by the grace in His eyes
If grace is an ocean we're all sinking
So heaven meets earth like a sloppy wet kiss and my heart turns violently inside of my chest
I don't have time to maintain these regrets when I think about the way

That he loves us,
Woah, how He loves us
Woah, how He loves us
Woah, how He loves

He loves us,
Woah, how He loves us
Woah, how He loves us
Woah, how He loves

(John Mark McMillen)

Csodálatos, energikus, szívből jövő ének.

vmlv 20

nem jön gitárral nem jön ásványvízzel
nem jógi nem prépost felül és kint
jobban lát hall nincs szüksége
érzékszervekre és nem eszik semmit
ez asztán eggy valamí
mondható mit tegyünk a hülyékkel
tessék megmondani mi legyen az
értetlenekkel okoskodókkal
mindenlébenkanalakkal hisztérikusan veszekedőkkel
na ki talál ki valami használhatót asylum
a silóm kiált akkor az illetékes
kilövésre készen űrhajónk előre
nagy kaland irány északnyugat megyünk
a marsra holdra huszonöt éve szálltunk
űrkorszak
a modern művészet csak az embernek
az űrtől való félelmében születhetett meg
nem véletlen hogy wells marslakói
épp most özönlötték el a földet
minden összefügg innentől odáig és vissza
térni vissza röpülj hajóm 1994.07.25./2006.06.30.
hazáig meg se álljunk
új világ vagy régi látható vagy nem
dőlni romba iromba romba dőlni
tükörsort írni véletlenül hülye
szavakat ismételgetni komoly pofával
aláírni egy tiltakozást parkolóépítés ellen
micsoda alávaló pimaszság hogy
az orrom alá akarnak pöfögni a szerény
zöld megcsonkítása árán ez botrány ez
a vég valamit tenni kell
vagy nem kell tenni az a baj hogy a
teszetoszaság csak ezeket a barmokat segíti
szégyen gyalázat hogy ilyesmi megeshetik a világon
vagy nem esik meg a munka nemesik 1994.07.29./2006.07.01.
messze a fájától az alfájától például
hogy ez mennyire fontos nem tudom csak
messze van szicília nem is megyek oda ő
megy ez most már kibírható már óriási vagyok
hogy ezt is kibírom most ezt írom ki épp
hogyisne kedves watson elkerülte a figyelmét
egy aprócska tény az hogy a grófnő szemüveges
tehát nem fojthatta meg a lady sportkocsiját
mondja nem láttam már magát valahol
a szivárványon túl ködlik a sláger
tá tá tátiti tá tá tátátá tá tá tátiti tátá tátiti tátátá
és egyszerre vége a rózsaszín mámornak sinatrában
ragadnak a hangok elfelejtődik lassan sinatra
nyolcvanéves maholnap meg fog halni de azért
a csúcstenorok köszöntötték őt is amerika ilyen az
egyöntetű szemét hazája a világ fővárosa
new york megérdemlik egymást messze itt vannak
a megálmodott gigászok a metropoliszok ahol
mindent mindenkit gépek tartanak életben ki
akarja ezt kinek kívánkozott ez ki az agyából
ez nem az új jeruzsálem kedves william
úrfi ez oly messze áll tőle mint a te korod
csak tán annál is rosszabb
csak a fanatikusok lesznek többen
meg az irodalomtörténészek
mit mondhatok gyere el nézd meg személyesen ha
tudsz tőled majd kétszáz évnyire azon járódik